A dohánytermékek jövedéki adója alapvetően meghatározza a végtermékek árát, hiszen ezek az egyik legnagyobb adótartalommal rendelkező termékek. Az európai döntéshozók és a tagállamok az adóktól több fontos célt is elvárnak, egyrészt komoly költségvetési bevételt, amely részben fedezi a dohányzás okozta egészségkárosodás társadalmi költségeit. Másrészt a viszonylag magas ártól azt is remélik, hogy a fogyasztók egy részét távol tartja a káros szenvedélytől, és a nikotinfüggők száma így csökken.
Az Európai Bizottság jelenleg dolgozik a dohánytermékek európai adóztatásának (és így nagyrészt árképzésének) kereteit meghatározó irányelv felülvizsgálatán, és a javaslat 2022 utolsó negyedévére várható. Az EB legutóbbi bejelentései alapján az új javaslat a füstmentes dohány- és nikotintermékekre, például az e-cigarettákra, a hevített dohánytermékekre és a nikotinos tasakokra is kiterjedne. Az érintettek egy része amellett száll síkra, hogy a jogalkotók tegyenek különbséget az egyes terméktípusok között, és a felmérések szerint kisebb egészségkárosító hatásúakat alacsonyabb adóval sújtsák.
Egyelőre ugyanakkor nem ismert, hogy ezt az utat fogják követni, vagy valamilyen egységes szempontrendszer alapján vetik ki az adókat. Ahogy arról is csak pletykák vannak, hogy a szabályozás keretében lesz-e adóemelésre vonatkozó előírás, vagy a cél az, hogy a teljes termékkört átfogó előírások legyenek. Magyarországon egyébként mind a hagyományos, mind a hevített termékek gyakorlatilag azonos elbírálás alá esnek, és jövedéki terméknek számítanak, és kizárólag dohányboltokban forgalmazhatóak. (Nem véletlenül léptek nagyon gyorsan az elmúlt hetekben a magyar hatóságok, amikor az Elf bar néven emlegetett e-cigaretta az adó és forgalmazási szabályokat áthágva került gyakran kiskorú fogyasztókhoz is.)
Az adóemelés egyébként sokak szerint immár kontraproduktív, hiszen a visszatartó erőt ezzel már nem lehet növelni, ráadásul a drágulás sokakat a fekete piac felé fordít, így az állami bevételek növekedése is megkérdőjeleződik. A KPMG nemrégiben készült tanulmánya is ezt támasztja alá, eszerint a dohánytermékek túlzott áremelése az illegális kereskedelem növekedéshez vezet, és nem befolyásolja érdemben a fogyasztást, amint azt Franciaország esete is mutatja. A cigarettaárak jelentős emelése szinte minimális hatással volt a dohányzás arányára, ugyanakkor az illegális cigarettafogyasztás meredek növekedéséhez vezetett, a 2017-es 13 százalékról 2021-re 29 százalékra ugrott ez az arány. Az illegális piac 2021-ben 6,2 milliárd eurónyi elmaradt adóbevételt juttatott a bűnözők kezére a francia állami költségvetés helyett.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az Európa-szerte elszabadult infláció miatt a fogyasztók – egy része - nem képesek tolerálni a túlzott áremelkedést. Feltételezhető, hogy a túlzott költség emelések a dohánytermékek esetében sem működne a mostani szituációban, és sok fogyasztót a feketepiacra irányítana. Ez pedig végső soron nem csak a bűnözés növekedéséhez vezetne, de jelentős adóbevétel-kiesést is okozna. Ez különösen igaz lenne az alacsonyabb jövedelmű dohányosok esetében, akik általában a legtöbbet dohányoznak.
