Az mfor.hu korábban számos alkalommal foglalkozott a dohánypiaccal, elemezve a 2021 januári és áprilisi adóemelések okait és hatását. Az előzetes adatok már egyértelműen jelezték, hogy miután 2020 őszén kiderült, mennyivel ugrik meg a cigaretta ára, sokan kezdtek el készletezni. Később, 2021 márciusában egyébként ez megismétlődött, hiszen a gyenge januári és februári forgalmat követően márciusban komoly kiugrást láthattunk. Az mfor.hu egyébként akkor arról is írt, hogy a kormány kényszerhelyzetben volt, hiszen előtte sokáig húzta-halasztotta az uniós jogharmonizációs lépés megtételét.
Jellemző egyébként, hogy Brüsszel felé az volt a vállalás, hogy 2017 végére teljesítjük a dohánytermékek adózása kapcsán elvárt minimális terhelést, ám ezt sem akkor, sem a következő két évben nem tette meg a kormány. Miután az ügy végigjárta az Európai Unió szövevényes jogi fórumait, végül odáig jutott, hogy az Európai Bizottság bíróság elé citálták ebben az ügyben hazánkat. Mint ismert, Magyarország számos kérdésben áll vitában Brüsszellel, így a kormány feltételezhetően nem akart újabb frontot nyitni egy olyan stratégiai szempontból marginális kérdésben, mint a kötelező minimumadó. Emiatt aztán a nikotinfüggők számára fájó módon, egy év alatt hozták be, amit korábban sokáig halogattak. Ennek eredményeképpen viszont a termékek ára drasztikusan megugrott, hiszen a középkategóriás termékek két lépésben nagyjából 500 forinttal kerültek többe.
A függők számára több alternatíva is volt
Mint jeleztük, az már korábban egyértelmű volt, hogy a fogyasztók részben felhalmozással reagálnak a történtekre. Emellett arra is lehetett számítani, hogy lesznek, akik felhagynak a káros szenvedéllyel, míg mások olcsóbb termékkel (vágott dohányból maguk sodorta cigaretta révén) viszik be a kívánt nikotinmennyiséget. Az sem mellékes, hogy zajlik a piacon egyfajta átrendeződés is, hiszen a hagyományos dohánytermékek helyett, főleg a fiatalabb korosztály tagjai az új típusú dohánytermékeket választják. (Ennek hátterében az állhat, hogy a gyártók állítása szerint a dohányzók környezetét nem szennyezi, a korábban a dohányzással járó, sokak számára elviselhetetlen füsttől és annak a ruháktól az ember bőréig mindenhova befurakodó szagától ugyanis mentesítenek ezek az eszközök. Ráadásul állítólag a függők számára is kevésbé káros az elektromos és a hevítéses technológián alapuló dohánytermékek.)
A fentiek alapján tehát nem az volt a kérdés, hogy 2021-ben csökken-e a cigarettaforgalom, hanem csak az, hogy mennyivel. Ugyanakkor felmerült az is, hogy az év végén miként alakul a dohánytermékek értékesítése. Valószínűsíthető volt ugyanis, hogy akik előre bevásároltak, azoknak a készletei is előbb-utóbb kifogynak, és ha nem teszik le végleg a cigit, akkor ősztől ismét vásárolni fognak.
Az év második felében is alacsony maradt a cigaretta forgalma
Nos, a statisztikák szerint nemcsak az év első felében volt alacsonyabb a cigaretta-vásárlás, mint korábban, hanem a második félévben is. Egyedül szeptemberben mértek a korábbi évekhez hasonló forgalmat. Ezt követően viszont nem csak a bespájzolással érintett tavaly év végi számokat, de a korábbi évekét sem sikerült elérni. Összességében nagyjából a cigarettapiac negyede tűnt el, ami brutális mértékűnek mondható, figyelembe véve azt, hogy a megelőző három évben meglehetősen stabil volt éves szinten a cigarettaforgalom.
Felmerül, hogy a cigarettánál sokkal olcsóbb vágott dohány esetén mi a helyzet, az értékesítési adatok alapján mennyien térhettek át erre a termékre. A folyamatok azt mutatják, hogy szinte biztosan volt egy ilyen folyamat. Ugyan a vágott dohány esetén is megfigyelhettük a havi adatokban ugyanazt a mintázatot, mint a cigarettánál, vagyis 2020 novemberében és decemberében erősödött a kereslet, amit 2021. januárban és februárban erős visszaesés követett. Majd márciusban ismét megugrott a termékek értékesítése, hogy aztán a május és a június újra gyengébb számokat mutasson. A vágott dohány esetén viszont a második félévben szignifikáns eltérést az utolsó két hónapban láttunk (amikor sokan bespájzoltak 2020-ban a várható drágulás előtt), július és október között viszont az egy évvel korábbiakhoz hasonló forgalmat jeleznek a jövedéki adatok. Éves összevetésben a vágott dohány forgalma jóval kisebb mennyiségben esett vissza, mint a cigarettáé. Mindezek alapján szinte biztosan állítható, hogy jelentős számban voltak azok, akik a drágulásra reagálva az olcsóbb termékre váltottak.
Meglepő számok az e-cigarettánál
Az alternatív dohányzás egyik válfaja az elektromos cigaretta, amelynek forgalmi adatai meglepetést okoztak. Miután ennek élvezete elvileg kevésbé káros, mint a hagyományos termékeké, arra lehetett számítani, hogy a dráguló cigaretta helyett esetleg sokan fognak erre is váltani. A statisztikák viszont ezt nem igazolják. A tartalékolás itt más dohánytermékekhez képest még szélsőségesebb kilengéseket eredményezett. 2020 decembere ugyanis minden idők egyik legnagyobb forgalmát hozta az elektronikuscigaretta-töltőfolyadék forgalmában. Ugyanakkor 2021 januárjában szó szerint lenullázódott a NAV statisztikája alapján az értékesítés, majd a február is elég gyenge számot hozott.
Az elektronikuscigaretta-töltőfolyadék esetén is megugrást láthattunk márciusban, vélhetőleg az újabb adóemelés előtt sokan spájzoltak be ismét. Ugyanakkor ezt követően rendre az egy évvel korábbi számoktól messze elmaradó értékeket láthattunk egészen novemberig. Csupán az év utolsó előtti hónapjában mértek ismét komoly forgalmat. A statisztikának ezen sora a decemberi adatokat nem tartalmazza, így 50 százalékos volt a visszaesés. Függetlenül attól, hogy a december végül mekkora forgalmat hozott éves szinten, az e-cigaretták töltőanyaga esett vissza a legjobban a dohánytermékek kategóriájában.
A dohánypiaci folyamatok mögött egyébként könnyen lehet, hogy részben az áll, sokan felhagytak a káros szenvedéllyel, és semmilyen formában nem dohányoznak. Ebben közrejátszhatnak gazdasági okok, hiszen a napi egy dobozt elszívó dohányzónak éves szinten már az áremelés előtt is nagyjából félmillió forintjába került mindez. A 2021-es adóemelések pedig nagyjából 30 százalékkal drágították a dohányzást.
A leszokásban emellett a koronavírus-járvány is sokat segíthetett. Hazai statisztikák ugyan nem találhatók a kérdéskörben, de számos nemzetközi kutatás igazolja ezt. Ebben közrejátszhatott az, hogy sokak számára a cigarettázás egyfajta szociális tevékenység, amelyet a munkatársaival együtt végez, de az is, hogy a dohányosok sokkal inkább kitettek annak, hogy a koronavírus súlyos lefolyású betegséget, netán halált okozzon. Olyan, látszólag triviális dolgokról nem beszélve, mint hogy a maszkhordás körülményessé teszi a cigarettázást.
A 2021-es adatok alapján tehát joggal feltételezhető, hogy sokan hagyták abba a dohányzást. Ahogy az is valószínű, hogy a hagyományos cigaretta helyett a rosszabb anyagi körülményekkel rendelkezők vágott dohányra váltottak.
