Amerikában a küszöbön áll az újabb gigantikus fiskális ösztönzőcsomag. Hiába tartják túlzottnak az összeget a republikánusok, az új elnök, Joe Biden kitart a januárban beharangozott 1900 milliárd dolláros program mellett. Nem ez lesz persze az első nagyobb, a költségvetés által finanszírozott program, hiszen korábban 1700 milliárd dollárt mozgatott meg az amerikai kormányzat, majd az év végén egy 900 milliárd dolláros csomag is, olvasható laptársunk, a Privátbankár oldalán megjelent elemzésében.
Az óvatosabb álláspontot képviselő politikusok és elemzők általában arra hivatkoznak, hogy Donald Trump regnálása alatt is elszaladt az államadósság, ha a demokraták még nagyobb fokozatba kapcsolnak ezen a téren, az később visszaüthet. (A Trump-éra gazdasági értékeléséről szóló írásunkat itt olvashatja el.)
Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a hagyományosan óvatos költségvetési politikát folytató német állam is kitart a kormányzati ösztönzők mellett. A napokban például Olof Scholz pénzügyminiszter annak apropóján jelezte észrevételeit, hogy a német parlamentnek a következő napokban kell döntést hoznia arról, hogy harmadszor is felfüggesztik-e az úgynevezett hitelfelvételi plafonról szóló alkotmányos szabályozást. Ez a rendelkezés ugyanis szigorú korlátokat szab az állam számára a hiány és az adósság mértékében is, és többek között ennek volt köszönhető, hogy a járványt megelőző években a német állam fokozatosan csökkenteni tudta a GDP arányos adósságát.
Olaf Scholz szerint semmi sem indokolja, hogy most megszorításokba kezdjenek. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy újabb erőforrásokat allokáljanak a növekedés támogatására és a járvány veszteseinek megsegítésére.
Míg Németország és az Egyesült Államok viszonylag kényelmes helyzetben van, hiszen az újabb programok finanszírozása aligha jelent majd gondot. Ugyanakkor számos ország esetén, így például a járvány miatt egészségügyi és gazdasági szempontból is erősen sújtott dél-európai államok számára ez már komolyabb kihívást jelent. Már csak azért is, mert a közös uniós helyreállítási csomag továbbra is csúszik, és – többek között a belengetett magyar vétó miatt – még akár hónapokig várathat magára.
Nagy kérdés persze, hogy a most nyakló nélkül öntött összegek finanszírozása hogyan történik majd, hiszen az államok egyre inkább eladósodnak. Felmerül persze, hogy a korábbi elvek az államok adósságáról idejét múltak, erről szólt a közelmúltban Pogátsa Zoltán lapunkban megjelent elemzése.
További részletek és a teljes cikk itt érhető el.
