Szeptember közepén született írásunkban igyekeztünk rávilágítani arra, mekkora különbség is van a Központi Statisztikai Hivatal által közölt átlagos nettó bér és a kevésbé ismert medián között. Utóbbi ráadásul a módszertan miatt sokkal közelebb is áll a valósághoz, hiszen lényege, hogy sorrendbe állítják a fizetéseket, majd megkeresik a számsor középső elemét. Vagyis a medián az a bér, amelynél az emberek egyik fele többet, a másik pedig kevesebbet keres. A havonta megismert átlagot azonban 1-1 magasabb fizetés könnyen fel tudja húzni, ezzel némiképp torzítva az adatot.
Úgy számoltunk, a valósághoz közelebb álló medián nettó 180 ezer forint lehet az ismert 224 ezer helyett. Becslésünk során az Eurostat 2014-re vonatkozó adatait vetítettük ki a jelenre, mivel az uniós hivatal csak négyévente közöl erre vonatkozóan adatokat. A KSH pedig egyáltalán nem.
Most azonban egy frissebb számadat jelent meg a sajtóban, ami alapján a valóság még az általunk becsültnél is elkeserítőbb lehet. Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt miniszteri biztosa és a tanácsadója, jelenleg a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának elnöke a Magyar Időknek nyilatkozva közölte: 2018-ban a medián becslésük szerint bruttó 255 719 forint volt, ami 67 százalékkal magasabb, mint 2010-ben.
Ez azt jelenti, hogy a nettó medián átlagfizetés még alacsonyabb, mint azt eddig sejthettük: 170 053 forint szemben a korábban becsült 179 880 forinttal. És mindeközben a statisztikai hivatal szerint 224 063 forint az átlagfizetés, vagyis
a valóságban a dolgozók fele 54 010 forinttal kevesebbet vihet haza.
A bérek növekedését kidomborító közlemények és híradások azonban megállják a helyüket akár az átlag, akár a mediánt nézzük. 2010-hez képest a KSH által közölt átlagos nettó 57,3, a medián pedig 55,9 százalékkal emelkedett.
Pár hónap és új érték lehet az átlagbér
Az átlag- és a mediánkeresetekről szóló cikkünk megjelenése után nem sokkal a Központi Statisztikai Hivatal közleményben fejtette ki a két érték közötti módszertani különbséget és egyben bejelentette: megújítja a keresetstatisztikai adatgyűjtést.
Eddig havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetése után 2019-től a létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásából állítja majd elő. A járulékbevallásokban ugyanis sokkal részletesebb adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről. Ennek köszönhetően pedig olyan alapinformációk válnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében. Ilyen például az eddig csak becsült medián kereset, a keresetek eloszlása vagy a létszámok kereset kategóriánként.
