Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az alváltozat már legalább 69 országban kering. Bár ahhoz nem eléggé különül el, hogy teljesen új változatként besorolják saját görög nevével, a BA.2 már körülbelül 20 mutációval rendelkezik, amelyek megkülönböztetik az eredeti BA.1-től. Bosszantó módon azonban nem tartalmaz olyan mutációt, amely a genetikai PCR-tesztekben megkülönbözteti az omikront a többi változattól, így nehezebb megkülönböztetni mondjuk a deltától. Ez az oka annak, hogy egyes kutatók a BA.2-t „lopakodó, vagy bújócskázó omikronként” nevezik – írja a Vox.com.
„A rutin koronavírus-tesztek meg tudják mondani, ha omikronnal fertőzött valaki, de nem azonosítják be, hogy ez már az új variáns-e, vagy egy teljesen más mutáns. Ezért a BA.2 fertőzések azonosítása általában kiterjedtebb genetikai szekvenálást igényel, ezért a világ azon részein, ahol ez kevésbé gyakori, előfordulhat, hogy észrevétlenül terjed” – mondja Gregory Poland, a Mayo Klinika professzora.
Nem meglepő, hogy a koronavírus tovább fejlődik: minél több embert fertőz meg a vírus, annál nagyobb az esélye annak, hogy mutációt okoz. Mivel az omikron fertőzések már sok országban tetőznek, előfordulhat, hogy a BA.2 nem fog kiváltani jelentősebb új kiugrásokat, bár egyes becslések azt mutatják, hogy több mint 1,5-szer olyan fertőzőképes, mint a BA.1. Pedig az omikron hullám egyébként is talán mintha még lassabban vonulna vissza, mert az országok sorra enyhítik a járványügyi korlátozásaikat.
Dánia tapasztalta az egyik legkorábbi BA.2 hullámot. Ez az alvariáns tette ki az ország összes Covid-19 eseteinek csaknem felét január végére – annak ellenére, hogy a dánok több mint 80 százaléka esett át az alapoltásokon, és több mint 60 százaléka az emlékeztető oltásokon. Dánia január 27-én érte el a csúcsot, akkor hét nap átlagában napi 45 ezer új esettel.
„Az egyik ok, amiért úgy gondoljuk, hogy az új omikron miért vette át ilyen gyorsan az uralmat Dániában, az az, hogy erős immunelkerülő tulajdonságokkal rendelkezik” – mondja Frederik Plesner Lyngse, a Koppenhágai Egyetem kutatója, akinek véleményét egy brit tanulmány is alátámasztja, miszerint a BA.2 esetében „a látszólagos növekedési előny jelenleg jelentős”.
Viszont jó hír, hogy úgy tűnik, a vakcinák továbbra is csökkentik a BA.2 terjedését és csökkentik a súlyos betegségek arányát.
A BA.2 egyébként azok között terjedt el legszélesebb körben, akik nem kaptak védőoltást a Covid-19 ellen.
Sok országban nagyon meredek növekedést tapasztaltak az omikron-fertőzötteknél, amit ugyanilyen meredek csökkenés követett, de a BA.2 nagyobb átviteli sebessége helyenként átrendezheti az omikron hullámot.
A BA.2 rejtélyei
A tudósok próbálják feltárni a BA.2 gyors terjedésének okait. Az a gyanújuk, hogy a BA.2 mutációi közül sok a vírus azon részein található, amelyeket az immunrendszer általában szeret megcélozni, így az új változások lehetővé tehetik, hogy a kórokozó elkerülje a kimutatást.
Nem világos azonban, hogy a BA.2 eléggé eltérő-e ahhoz, hogy a BA.1-gyel fertőzött emberek újrafertőződését okozza-e? Azaz aki egyszer már megfertőződött az eredeti omikronnal, vajon védetté válhat-e az új változat ellen.
Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni, részben azért, mert a tudósok nem tudják megjósolni a betegség változásait pusztán a vírus genetikai kódjában vagy fizikai szerkezetében bekövetkezett változások tanulmányozásával.
Az olyan változatokban, mint a delta és az omikron, a mutációk együtt működnek, felgyorsítva ezzel az átviteli sebességet. A változatok tehát többet jelentenek mutációik összességénél, és a tudósoknak a való világban kell megfigyelniük őket, hogy megértsék, hogyan viselkednek. A vírus terjedésének és károkozásának megismerése elengedhetetlen az átvitel megállításához és a fertőzések kezeléséhez.
Egy másik rejtély, hogy honnan származik a BA.2. (Az omikron 'felfedezője' az állítólagos politikai nyomásról laptársunk, a Privátbankár.hu cikkében itt beszélt). A legkorábbi ismert genetikai szekvenciák egy részét 2021 novemberében töltötték fel egy nemzetközi adatbázisba Dél-Afrikából és a Fülöp-szigetekről, de Svédországból és Hollandiából is érkeztek akkoriban bejelentések. Tehát a BA.2 röviddel az omikron megjelenése után elágazhatott, ezért kering ilyen széles körben.
Az omikronnak azonban nincs ismert közvetlen őse. Nem a delta vagy a béta közvetlen leszármazottja, és genomja azt mutatja, hogy a SARS-CoV-2 családfa egy sokkal távolabbi ágából származik, mint a többi változat.
Egyes tudósok elmélete szerint az omikron alváltozatainak állati gazdája lehetett, mielőtt az embernél megjelent. Mások szerint a bizonyítékok egy ritka típusú mutációs eseményre utalnak, amelyet rekombinációnak neveznek, amikor az egyén egyidejűleg a vírus két változatával fertőződik meg, ami arra készteti a kórokozókat, hogy felcseréljék a részeket, és egy teljesen más változatot alkossanak.
Az is lehet, hogy egy olyan személyben alakult ki, aki nem tudta gyorsan leküzdeni a vírust, ezért tart szokatlanul hosszú ideig a replikáció, a mutáció és az immunrendszer ellen való kifejlődése.
A BA.2 növekedése tehát egy újabb emlékeztető arra, hogy miért van szükségünk nagyobb éberségre a Covid-19 ellen, még akkor is, ha az esetek csökkenőben vannak. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem figyelünk eléggé, akkor folyamatosan újabb és újabb csavarokkal jönnek a mutánsok.
