A gazdaságok újraindításával egy időben megindult a kapacitás-újraelosztási verseny világban, ebbe természetesen Magyarország is beszáll, hosszú tárgyalások állnak a kormány előtt Németországban - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Stuttgartból közzétett szerdai Facebook-bejegyzésében. Németország szerdán vette át az Európai Unió (EU) elnökségét.
"Azon dolgozunk, hogy minél több vállalatot meggyőzzünk arról, hogy ha hatékonyan akarnak termelni, akkor érdemes Magyarországot választani. A mai naptól újabb 2 százalékkal csökkentjük a szociális adót, ami a munkáltatókat terhelő adó. Ezáltal is még vonzóbbá tesszük Magyarországot a beruházások szempontjából. A mai napon mindezeket el fogjuk mondani az itt működő nagy nemzetközi vállalatoknak" - mondta a miniszter az MTI beszámolója szerint.
"Németország természetesen a legfontosabb európai partnerünk, azon belül is Baden-Württemberg a második számú kereskedelmi partnerünk. Innen származik a harmadik legtöbb beruházás Németországból. Mintegy 70 ezer magyar ember odahaza baden-württembergi vállalatok alkalmazásában áll. A Mercedes, a Bosch, a ZF, az SAP neve nyilvánvalóan ismerős mindenki számára" - tette hozzá.
A miniszter közölte: számos gyár bezárt, de egyáltalán nem kézenfekvő, hogy a vállalatok ezeket a létesítményeket egytől egyig megnyitják, hanem a döntési opciók között van az is, hogy a már létező, máshol található gyáraikba viszik át a termelést. Így ebben a kapacitás-újraelosztási versenyben Magyarországnak kifejezetten jó esélyei lehetnek, hiszen vonzó beruházási célpont - mondta Szijjártó Péter.
Szíjjártó Péter véleményét egyébként számos szakember osztja, rendszeresen felmerül, hogy a multinacionális nagyvállalatoknak az általában Kínában végződő hosszú beszállítói láncokat meg kellene vágni. Az ilyen irányú tervekre nagyvállalati vezetők is tettek utalást, amikor a koronavírus járvány miatt leálltak a kínai gyárak. A termelés áthelyezése persze messze nem ilyen egyszerű, hiszen rengeteg dolgot újra kell tervezni a beszállítói láncok kapcsán, így a logisztikai kapacitástól a munkaerőszükségleten át a költségekig tucatnyi nyitott kérdés merül fel. Ugyanakkor az reális, hogy a meglévő gyártást kevésbé bolygatják a cégek, ám az újonnan kiépülő kapacitásokat már a rövidebb értékláncok szellemében építik ki. Ha pedig ez megvalósul, akkor Magyarország valóban számos új nagyberuházást csábíthat ide a következő években.
