Költségvetéssel kapcsolatos figyelmeztetést kapott kedden Magyarország az Európai Bizottságtól, írja a Portfolio.hu. Melletünk ebben a körben csak Románia kapta meg ugyanezt. Az ok: a két ország tartósan eltér a középtávú költségvetési hiánycéltól (MTO), és ebben a tekintetben nem történt előrelépés.
A Bizottság közleménye szerint azt javasolja a Tanácsnak, hogy fogadjon el ajánlást Magyarország esetében, hogy a tagállam tegyen megfelelő intézkedéseket 2018-ban a középtávú célhoz való közeledés érdekében. Ezzel a Portfolio szerint gyakorlatilag megindult egy újfajta uniós költségvetési eljárás Magyarországgal szemben (Significant Deviation Procedure), ami Románia esetében már zajlik.
Magyarország esetében 2016-ban a GDP 1,5%-os strukturális hiányában állapították meg a középtávú költségvetési hiánycélt. Ehhez nem közeledtünk, a kormány a 3%-os költségvetési hiány alatt tartását célozta csak, ami az uniós szabályok szerint már nem elegendő. Fundamentálisan alacsonyabban is alakulhatott volna a költségvetés hiánya, a kormány azonban rendszeresen döntött költségvetési lazításokról, szembemenve az Európai Bizottság korábbi tanácsaival.
Az EB indoklása szerint a 2018-as tavaszi előrejelzés, valamint a 2017-es végleges adatok alapján az elvárt strukturális kiigazítás pályájától 2017-ben a megengedettnél nagyobb mértékben tértek el az országok (ez a GDP 0,5%-a). Nálunk egyrészt a kormányzati kiadások emelkedése meghaladta a 2017-ben érvényes kiadási referenciaértéket, másrészt a magyar költségvetés strukturális egyenlege a 2016-os -1,8%-ról 2017-ben -3,1%-ra romlott, ami a Bizottság megítélése szerint alátámasztja a jelentős eltérést az elvárásoktól. Ezek alapján jutottak arra a következtetésre a Bizottságnál, hogy jelentős a középtávú költségvetési hiánycéltól (MTO) való eltérés, ami indokolja az újfajta eljárás megindítását.
A döntés a gyakorlatban lefordítva azt jelenti, hogy Magyarország esetében 2018-ban költségvetési szigorító lépéseket vár el. A magyar kormánynak a GDP 1,5%-ának megfelelő strukturális költségvetési intézkedést kellene végrehajtania, ami nominálisan 570 milliárd forint körüli tartós kiigazítással jár. Ez viszont az EB szerint túlzott erőfeszítésekkel járna, ezért a Bizottság már 1%-os kiigazítással is megelégedne. (A Bizottság számításairól részleteket a Portfolio-n lehet olvasni.)
Magyarországnak október 15-ig kellene ismertetnie, hogy milyen intézkedésekkel kezelte a kérdést, ha a pénzügyminiszterek tanácsa elfogadja a Bizottság mostani ajánlását.
