Előzetesen ugyan számos kérdés adódott, hiszen a KSH által alkalmazott számítási metódus miatt nem lehetett tudni, hogy az energiaárak miként kerülnek be a havi inflációba, ennek ellenére az elemzők 25 százalék körüli drágulást vártak. Ezt erősítette Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter prognózisa is, aki ennél némileg magasabb értéket jelzett előre. A péntek reggel publikált fogyasztóiár-index végül az elemzői konszenzust meghaladó mértékben nőtt, hiszen a januári infláció 25,7 százalékos lett.
Mint az a KSH adataiból kiderült, az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, ami egyébként egybevág laptársunk, a Privátbankár által készített Árkosár felmérés számaival. Mindez egyébként annak ellenére lett ilyen magas, hogy a gyakorlati tapasztalatok és az említett Árkosár-adatok is azt mutatták, hogy számos termék ára duplázódott meg egy év alatt. Ezzel szemben a hivatalos statisztikák szerint a leginkább dráguló termékek, a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4), a vaj és vajkrém (76,6), a sajt (76,1), a tejtermékek (75,8), az édesipari lisztesáru (73,8), a száraztészta (66,4), a margarin (57,9), a péksütemények (56,3), a baromfihús (48,3) és a tej (48,2) egyikének az ára sem nőtt ilyen mértékben.
A péntek reggel publikált adatok kapcsán a másik érdekesség az energiaárak változása volt. Mint arról többször is írtunk, a KSH a jelentősen eltérő rezsicsökkentett és piaci árak miatt nem egy meghatározott értékkel számol, hanem a fogyasztás alapján próbálják megállapítani a lakosság által fizetett átlagárat. Így annak ellenére is hónapról hónapra változhat a statisztikákban szereplő érték, hogy az árak valójában rögzítettek. Éves szinten így a most közölt adatok szerint a háztartási energia 52,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 88,6, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 50,6, az elektromos energiáé 27,7 százalékkal nőtt. Érdemes ugyanakkor a havi bázison számított értéket is megnézni, aszerint ugyanis a háztartási energia ára 2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Megállapítható tehát, hogy annak ellenére lett a várakozásokat meghaladó és tovább gyorsuló az infláció, hogy az energiaárak a múlt hónaphoz képest visszafogták azt.
A harmadik inflációs tétel, amire érdemes néhány szóval kitérni, az az üzemanyagok kategóriája. Éves szinten a statisztika szerint a járműüzemanyagok 35,9 százalékkal drágultak. Itt az árstop decemberi hóközi eltörlése miatt viszont az érzékeltnél nagyobb volt a havi ugrás. A statisztikákba ugyanis bekerült az első hét 480-as szintje, így havi összevetésben a járműüzemanyagok 8,2 százalékkal drágultak.
Megállapítható egyébként, hogy általános drágulás jellemző, minden fontos tétel felfele húzta az inflációs mutatót. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 13,5 százalékkal kellett többet fizetni, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, míg a szolgáltatások díja 11,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek esetén láthattunk a legkisebb drágulást, amely 8,9 százalékos volt éves összevetésben.
Arról az elmúlt hónapokban számos elemzést közöltünk, hogy a kormány állítása nem igaz, nem szankciós infláció van, hiszen a magyarországi drágulás jócskán meghaladja az Európai Unióban mért értéket. Az élelmiszerek terén hónapok óta Európa-bajnoknak számítunk, a kétes címet súlyosbítja az a tény, hogy nem egyszer 10 százalékpont körüli különbséggel követett minket a második legrosszabbul szereplő ország. Ez pedig a szakértők, de még a Magyar Nemzeti Bank szerint is az elhibázott gazdaságpolitikai lépések miatt történhetett meg, többek között a visszafelé elsült árstopok miatt. Az ezeken elszenvedett veszteséget ugyanis a kiskereskedők igyekeztek más termékek hárítani, de a szektorra kivetett extraadót is a vásárlókkal fizettették meg, ezek együttes hatása, kiegészülve a 27 százalékos áfával, pedig bődületes drágulással járt.
Ami a következő időszakot illeti, az infláció várhatóan februárban a mostanihoz hasonló, vagy attól néhány százalékponttal alacsonyabb értéket mutathat már. A tetőzés irányába mutat többek között az, hogy a lakosság nagyon komoly spórolásba kezdett, az élelmiszer jellegű kiskereskedelem két egymást követő hónapban esett vissza 8 százalék feletti mértékben. Hasonló a helyzet az energiahordozóknál, ahol a gáz fogyasztási adatai jelzik azt, hogy általánosságban nagyon visszafogják a magyarok magukat és igyekeznek takarékoskodni. A gyenge vásárlóerő és a fogyasztók gyors alkalmazkodására bizonyos szempontból már reagáltak a kereskedők, hiszen a két nagy német tulajdonú diszkontlánc jelentős árcsökkentést jelentett be a vaj esetén, amit jó eséllyel más termékek is követhetnek a következő időszakban. Emellett a forint idei évi erősödése és az üzemanyagok árának az utóbbi hetekben tapasztalt csökkenése havi bázison már javulást feltételez.
Az inflációs helyzet konszolidációjára utal az is, hogy havi bázison a maginfláció az alapmutatónál (2,3 százalék) kisebb mértékben (1,8 százalék) nőtt. Ez pedig előrevetíti, hogy a következő időszakban lassulhat a drágulás üteme.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a statisztikákban van egy olyan „trükk” is, hogy előre felé haladva egyre magasabb bázishoz kell viszonyítani az árak alakulását, így ha forintban azonos mértékű drágulás következne be, az százalékosan már kisebb értéket fog jelezni.
