Péntek reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök a fiatalok életkezdésének támogatásáról szólva közölte: Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár összeállított egy "hosszú és nagyon drága" családvédelmi akciótervet, és első helyre tették a fiatal családosok támogatását, amelynek keretében bevezethetnek egy, a magyar szociál- és családpolitikában eddig új elemet. A kormányfő konkrétumokról nem beszélt, csupán annyi derült ki, hogy várhatóan februárban ad majd erről tájékoztatást.
Miután a fiatal családosok legnagyobb problémája a lakhatás, így kézenfekvő lenne, hogy olyan programmal rukkoljon elő a kormány, amely erre nyújtana megoldást. Tavaly ősszel a lakástakarékpénztári (LTP) konstrukciók állami támogatásának megszüntetésekor, majd a CSOK kiterjesztésekor az mfor.hu kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a kétgyermekeseket érintő intézkedés az első bejelentett eleme volt a CSOK-csomagnak, és a következő időszakban "lesznek még mértékadó változások". Ráadásul ezek a mostani bejelentéshez - tehát a kétgyerekesek által is igénybe vehető kamattámogatott 10 millió forintos hitelhez - mérten jelentősek lesznek a rendszer szempontjából.
Egy komoly lakhatási támogatási rendszer már csak azért is fontos lenne, mert azokban a régiókban, ahol dübörög a munkaerőpiac, az ingatlanárak nagyon elszálltak, és komolyabb önerő nélkül a CSOK mostani formájában sem biztosítja a lakásvásárlást. A kormányfő „hosszú és drága” jelzője már csak emiatt is azt a feltételezést erősíti, hogy elsősorban az ingatlanhoz jutást segítheti a kormány várható akcióterve.
A vidékiek életminőség javításában és a helyben maradásban jelentős szerepet játszhat a kormány decemberben ismertetett Magyar Falu programja. Ennek keretében legalább 150 milliárd forintot fordít a kormány 2019-ben a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében három célterületre. Ezek a közszolgáltatások fejlesztése, a "falusi CSOK" és a mellékúthálózat fejlesztése. A lépés azért fontos, mert a korábbi CSOK-programból a kistelepülések kimaradtak, hiszen 5000 fő feletti helyeken kellett ingatlant építeni vagy vásárolni a jogosultsághoz.
Az új, kistelepülésekre szabott program esetén a részletek még nem ismertek, így nem lehet pontosan tudni mely lakáscélok esetén lesz elérhető. Az biztos, hogy nagy sikerre számíthatna, ha a vásárlás és bővítés mellett igénybe vehető lenne esetleg korszerűsítésre is. Lehet, hogy az Orbán Viktor által ma belebegtetett terv részben ennek ismertetése lesz, hiszen tavaly év végén az illetékesek azt hangoztatták, hogy a kormány a családügyi konzultáció végeredményét megvárva fog dönteni a CSOK kiterjesztéséről, amelyen belül külön kiemelt formát jelent majd a "falusi CSOK".
Természetesen lehetnek más elemek is, így az érintettek részéről is régi óhaj, hogy az egy évtizede változatlan összegű családi pótlékot emeljék. Ezzel ráadásul azokat a nehezebb anyagi helyzetben lévő vidéki családokat is segítené a kormány, akik a tavalyi országgyűlési választáson jelentős számban támogatták Orbán Viktorék újabb kétharmados győzelmét. Nagy kérdés persze, hogy mennyire megalapozottak azok a vágyak, hogy a mostani érték duplájára emeljék azt, de az inflációkövetés mindenképpen megalapozott lenne, ha már a miniszterelnök rendre azt hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság mennyire jól teljesít.
Ugyanakkor ismert az Orbán-kormány álláspontja, mely szerint alapvetően a munkából származó jövedelmen, pontosabban az ahhoz nyújtott adókedvezményeken keresztül támogatja a családokat, nem az alanyi jogon járó támogatásokon keresztül. Kérdés, e filozófia feladásával próbálja-e növelni a támogatást a családok körében.
Egy másik út az adócsökkentés lehet. Orbán Viktor régi vágya az egyszámjegyű szja-kulcs, ám az eddigi tapasztalatokból kiindulva az adócsökkentés nem járult hozzá a gyermekvállalási kedv megugrásához. A tavalyi választások idején nagyon sokszor elhangzott, hogy az állam 350 milliárd forinttal több támogatást nyújt a gyermeket vállaló családoknak, mint amennyit 2010-ben kaptak, a népességfogyást mégsem sikerült megállítani. Persze azt is érdemes megjegyezni, hogy a kormány csaknem lehetetlenre vállalkozik, mert ugyan a termékenységi ráta növekedett az utóbbi években – amiben a családtámogatási rendszer mellett a kiszámíthatóbb gazdasági környezet játszhat a legnagyobb szerepet -, ám eközben a termékeny nők száma rohamosan csökken. A 70-es években született "Ratkó-unokák" ugyanis kezdenek kiöregedni a szülőképes korból.
