Csehország az év végéig felmondja tagságát a Moszkva mellett működő Közös Nukleáris Kutatóintézetben - közölte hétfőn a cseh oktatási minisztérium. A cseh parlament a kormány javaslatára egyébként már júliusban jóváhagyta a vonatkozó megállapodás felmondását, az erről szóló határozatot pedig Milos Zeman államfő és Petr Fiala miniszterelnök időközben aláírta.
A 66 éve fennálló cseh tagság 2022. december 31-vel hatályos visszavonását az oktatási tárca korábbi vezetője, Petr Gazdík kezdeményezte márciusban, válaszul Oroszország ukrajnai hadműveletére, illetve a Moszkva ellen elfogadott nyugati szankciókra. Gazdík arra hivatkozott, hogy Csehország többé nem tud együttműködni a nukleáris kutatásban egy olyan országgal, amelynek katonai cselekményei veszélybe sodorják a nukleáris energia békés célú felhasználását. A tárcavezető mindenekelőtt Európa legnagyobb atomerőművének, a zaporizzsjai nukleáris létesítménynek a megtámadására utalt, amely időközben orosz erők ellenőrzése alatt áll. Hangsúlyozta, hogy Oroszország megsértette a genfi egyezményeket, amelyek tiltják a nukleáris erőművek elleni támadásokat.
Csehország évente mintegy 5,6 millió dollár tagdíjat fizetett, a most felszabadult forrásokat a hatóságok szerint szintén kutatási célokra fogják fordítani. Ukrajna május 18-án mondta fel tagságát, hasonlóan cselekedett Lengyelország, Bulgária, Szlovákia és a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN).
A Közös Nukleáris Kutatóintézetet 56-ban hozták létre, egyik alapító tagja az akkori Csehszlovákia volt. Célja az elméleti és kísérleti részecskefizika, az atomfizika, a kondenzált anyagok fizikája és a radiobiológia kutatása volt. Oroszország meghatározó szerepet játszik a kormányközi szervezetben, költségvetésének 82 százalékát biztosítja.
