Az orosz-ukrán háború február 24-ei kitörése után néhány nappal, március elején jelezte Csehország és Románia, hogy a történtek után nincs maradása a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), miután annak legnagyobb részesedésű tagállama az agresszor Oroszország. Nem sokkal később csatlakozott az ezen formában (is) tiltakozókhoz Bulgária és Szlovákia.
Ám a hivatalos kilépési kérelem csak nem akart megérkezni a kétes szocialista múltja miatt a hazai ellenzék által kémbankként hívott nemzetközi pénzügyi intézmény budapesti székhelyére - közölték lapunk és laptársunk, a Privátbankár.hu többszöri érdeklődésére az illetékesek.
Most azonban ez megtörtént – legalábbis a csehek részéről. A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közlés szerint
az IIB értesítést kapott a Cseh Köztársaságtól, hogy hat hónap múlva, 2023. január 27-én távozik a bank részvényesei közül.
Ezzel az IIB tulajdonosainak száma 8-ra csökken, de valószínűsíthető, hogy a már említett három állam is követi a cseheket. A további öt részvényesnek, Oroszországon kívül Kínának, Mongóliának, Vietnamnak és Magyarországnak esze ágában sincs távozni. Sőt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt jelezte, hogy hazánk még növelné is a részesedését.
A Nemzetközi Beruházási Bank jegyzett tőkéje egyébként 1 milliárd 124 millió 500 ezer eurót tett ki 2021 végén, ez a pillanatnyi árfolyamon közel 424 milliárd forintnak felel meg. Ennek a második legnagyobb hányadát, 17,36 százalékát fizette be Magyarország, azaz részesedése most csaknem 74 milliárd forintot ér.
Ugyanakkor a részesedésnövelési szándékok kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az IIB nem úgy működik, mint egy szokásos részvénytársaság, ahol az egyik, kiszállni szándékozó részvényes eladhatja a pakettjét egy másiknak, vagy akár egy addig be nem szállt, potenciális befektetőnek. Ha tehát egy tagország kilép e bankból, akkor az ő részesedésének mértékével automatikusan csökken a jegyzett tőkéje.
