<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Egy hete Szijjártó Péter büszkén jelentette be, hogy zavartalan az orosz gázszállítás Magyarországra, majd még aznap leállt a déli Török Áramlat nevű vezetéken a földgáz tranzitja. A miniszter hétfőn megint úgy nyilatkozott, mintha az EU és nem az oroszok zárták volna el a gázcsapokat. Megnyugtató ugyanakkor, hogy keddtől ismét érkezik a gáz Szerbia irányából.

Miközben a magyar kormány alig tett valamit azért, hogy az orosz gázfüggőség csökkenjen az elmúlt 12 évben, legyen szó energiatakarékosságról, vagy alternatív beszerzési forrásokról, a kérdésben leggyakrabban megszólaló képviselője Szijjártó Péter a kritikus helyzetekben is a legnagyobb nyugalommal képes nyilatkozni. Így meglehetősen határozottan jelentette ki egy héttel ezelőtt, hogy minden a legnagyobb rendben a hazai gázellátással. Azóta sem derült ki, hogy nem tudott róla, vagy szándékosan csúsztatott, de aznap már nem érkezett gáz a hazánk ellátása szempontjából legfontosabbnak számító Török Áramlat nevű vezetéken. Pedig a külgazdasági és külügyminiszter még arra is felhívta a magyar közvélemény figyelmét, hogy az orosz partnerektől telefonos egyeztetéseik során azt kérte, ezen a Szerbia felőle érkező vezetéken pótolják azt a mennyiséget, amely más irányokból hiányzik.

A magyar miniszter az orosz féllel szemben maximálisan toleráns, amely egyébként mindenféle hatályos nemzetközi szerződés és egyezményt felrúgva megtámadta a szomszédos Ukrajnát, és amely ellen háborús bűncselekményeket elkövetve immár négy hónapja harcolnak. Ugyanakkor, amikor a szövetségeseink, legyen szó az EU-ról vagy a NATO-ról a háborús agresszorral szemben fel kívánnak lépni, például szankciókkal, akkor hirtelen rendre nagyon idegessé válik Szijjártó Péter. Sőt, az elmúlt időszakban úgy tűnt, már a közös fellépés igényére sincs szükség, a magyar miniszter akkor is tud ingerülten nyilatkozni. Így volt ez hétfőn is, amikor a külügyi tárca vezetője Luxemburgba, az európai uniós tagállami miniszterek ülésére érkezve kijelentette:

 a kormány még csak tárgyalni sem hajlandó a gázembargóról, mivel hazánkban ez "gyakorlatilag a gazdaság és az ország működőképtelenségét jelentené".

Nagynyomású földgázszállító csővezeték a Kiskundorozsma Nemzetközi Mérőállomáson. Fotó: MTI/Rosta Tibor Nagynyomású földgázszállító csővezeték a Kiskundorozsma Nemzetközi Mérőállomáson. Fotó: MTI/Rosta Tibor

A kijelentés egyébként nem alaptalan, hiszen a hazai energiamixben a földgáz kiemelt szerepet játszik.

A hazai energiafelhasználás nagyjából harmada származik ugyanis földgázból (2020-as adatok alapján), miközben a magyarországi földgázkitermelés a fogyasztásnak nagyjából a 15 százalékát fedezte. Meg kell jegyezni, hogy a megújuló energiatermelés is növekszik, hiszen 10,7-ről 19,2 százalékra növekedett 2014 és 2021 között. Nehézséget jelent, hogy a megújuló energiatermelés egyoldalú, a villamosenergia-források éves termelésének 75 százalékát a napenergia adta 2021-ben. Ez azért fordulhat elő, mert a kormány hosszú évek óta a napenergiát preferálta, ami viszont köztudottan a legkevésbé folyamatos, hiszen így csak nappal lehet energiát termelni, ráadásul a téli időszakban az előállított mennyiség töredéke a nyári időszakénak.

Számos sikeres nemzetközi példa alapján léphetett volna a kormány, jelentős áttörést azonban nem sikerült elérni. Pedig akár az energiatakarékosság terén jelentős előrelépést jelentett volt az elavult hazai lakásállomány szigetelése, amely révén óriási megtakarítások lennének elérhetőek. Hasonló a helyzet hazánk egyik legfontosabb energiahordozójával a geotermikus forrásokkal, néhány sikeres pilot projekt ugyan létesült (Miskolcon és Szegeden), ám az energiamixben továbbra is 1 százalék alatti ennek a részaránya, pedig akár a teljes hazai távhő-állományt át lehetett volna erre állítani. És akkor nem beszéltünk a víz- vagy a szélenergiáról, ahogy a biogázról sem.

Ráadásul a fosszilis energiahordozók olyan mértékben drágultak meg az elmúlt időszakban, hogy nagyon sok megújuló immár versenyképessé vált ezekkel összevetve. A korábbi megtérülési idők pedig a piaci árakat fizető fogyasztók számára jelentősen lerövidültek. Az ALTEO modellje szerint egy átlagos magyar kkv 19,3 forintot fizetett kilowattóránkként a vásárolt áramért, és még 15,9 forintot költött a hálózathasználatra 2020-ban, miközben egy 100 kilowattos napelemre fordított beruházás fajlagos költsége kilowattóránkként csak 20- 21 forint körül alakult.

Ugyanakkor a szakemberek viszonylag egységes állásponton vannak annak kapcsán, hogy a megújuló energiaforrások térnyerése mellett továbbra is nagy szükség van az elektromos áramellátásnál a gázerőműveknek, ugyanis ezek a legoptimálisabbak a változó energiaellátás kiegyensúlyozására.

A gáz magas ára mellett ugyanakkor az ukrán háború kitörése óta az energiabiztonsági kérdések is fokozatosan fókuszba kerültek. Ha éppen nem az EU gondolkodik az orosz földgáz alternatíváiban, akkor az oroszok tesznek valamit, hogy a fogyasztók ne feledkezzenek meg erről.

Így például – ahogy arról fent is írtunk – előbb a legfontosabb nyugat-európai gázvezeték, az Északi Áramlat 1 esetében léptek fel technikai problémák, amely miatt nem érkezik a megrendelt földgázmennyiség Németországba és Olaszországba, majd a Török Áramlaton is volt egy hét szünet. Szerencsére a magyarországi szállítások kedden újraindultak, így a tározók téli feltöltése folytatódhatott. Ennek kapcsán egyébként még a kormánytól független szakértők is megnyugtató folyamatokról beszélnek, szerintük ugyanis a tározókba eddig betöltött mennyiség miatt optimistán tekinthetünk a következő fűtési szezon elé is. Pedig a legutóbbi június 15-i számok szerint az utóbbi öt évben soha nem volt ilyen alacsony a hazai gáztározók töltöttsége.

Többek között a fentiek miatt logikus lenne, ha a gáztározók feltöltése mellett az unió közösen lépne fel a földgázpiacon vásárlóként. Ami nem lenne előzmény nélküli, hiszen a Covid elleni vakcinák beszerzése összességében sikertörténet volt, és bizonyította, hogy a közös fellépésnek van létjogosultsága. A földgázért (elsősorban a cseppfolyós, LNG-ért) az utóbbi időszakban komoly konkurenciaharc folyt, hiszen a távol-keleti vásárlók is jelentős mennyiségben vásárolják. A logikusnak tűnő európai összefogásból azonban valamilyen érthetetlen ok miatt nem kér a magyar kormány.

Erre utalt a már többször idézett nyilatkozatában Szijjártó Péter:

"Nekünk azzal semmi bajunk, ha az Európai Unió újabb gázforrások után néz, de az ebben való részvétel kizárólag önkéntes lehet, semmifajta kötelességet beszerzés tekintetében a tagállamokra róni nem lehet" - húzta alá a miniszter.

Pedig az Európai Unió célja egyértelműen az orosz gáz kiváltása, az erről szóló REPowerEU ellen hivatalosan a magyar kormány semmilyen fórumon nem emelt szót. Részben energiatakarékosság, részben megújulóenergiahasználat révén 2030-ra 155 milliárd köbméterrel csökkentenék a tagállamok a földgáz felhasználását, ami azért számít kulcsfontosságú értéknek, mert jelenleg éppen ennyi az orosz földgáz importjának mértéke. Ráadásul a tervek szerint addig is azon dolgoznak, hogy az orosz függőségről leváljon a közösség, ennek érdekében számos alternatív földgázbeszállítóval folynak előrehaladott tárgyalások.

Magyarország (és számos más régiós állam) mostanra olyan szituációba került, amely révén nem tud azonnal hátat fordítani az orosz földgáznak. Ugyanakkor a magyar kormány görcsös álláspontja semmilyen józan érvvel nem magyarázható (pedig többek között a fent említett REPowerEU nem csak célokat határoz meg, de forrásokat is biztosítana), a Gazprommal kötött hosszútávú szerződés keretében ugyanis a kormány tagjainak kijelentési ellenére Európa egyik legdrágább földgázszállítmánya érkezik hozzánk.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.