Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Baka F. Zoltán Baka F. Zoltán

Zsabka Zsolt, a BKIK Ipari Tagozatának elnöke szerint egyre többen ismerik fel, hogy érdemes kiállítatni a számlát, mert csak így lehet érvényesíteni a garanciát, és így lesz kiegyenlítve az ellenérték.

A munkaadók és a munkavállalók megállapodásának értelmében januártól 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, és ugyanennyivel emelkedik jövőre is. Benne van még ennyi a gazdaságban, van még ennyi tartaléka a cégeknek, jó kompromisszum született?

Ez egy jó megállapodás. A gazdasági teljesítmény növeléséhez szükség van a munkavállaló ösztönzésére. A jó munkaadó megbecsüli a dolgozóit. Főleg az általunk képviselt mikro-, kis- és középvállalkozói körben fontos, hogy harmonikus legyen a kapcsolat vezető és alkalmazott között. A hírek arról szólnak, hogy a multik - leginkább a kereskedelemben - komoly béremelést hajtanak végre idén is. A budapesti kamara Ipari Tagozatának elnökeként azt látom, hogy a termelő szektorban, az iparban már nem lehet megtartani a dolgozót nyolc órában minimálbérrel. Aki hosszú távon jó teljesítményt akar, annak megfelelően kell honorálnia az alkalmazottakat.

Zsabka Zsolt (forrás: Rácz László N3 Kommunikáció)Zsabka Zsolt (forrás: Rácz László N3 Kommunikáció)

A munkaerőhiány az egyik legégetőbb probléma. Hogyan alakul a fluktuáció a gazdaságban, ez inkább a nagyobb cégek baja, vagy a kisebb vállalkozásoké is?

Egyelőre nincsenek pontos adataink, de elindítottunk egy találkozó sorozatot: külső helyszíneken tartunk a kerületi tagcsoportokkal és a kerületi polgármester részvételével a helybéli vállalkozásoknak úgynevezett elnöki reggeliket, ahol minden fontos kérdés előkerül. Első kézből tudjuk meg, hogy mire van szükségük a munkaadóknak, tulajdonosoknak. Még tavaly szeptemberben indult el a kezdeményezésünk. De tudok beszélni személyes tapasztalatról is. Van egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégem, és azt látjuk, hogy érezhetően szűkül ez a piac. A megrendelőink igyekeznek átvenni, állandó állást kínálni azoknak a dolgozóknak, akiket eddig bérbe vettek tőlünk. Már nem a termelési ciklushoz igazodva foglalkoztatják őket, hanem folyamatosan, akkor is, ha a termelési ütem ezt nem indokolja a biztos munkaerő ellátottság érdekében. Nem panaszképpen mondom, de a forgalmunk egy év alatt megfeleződött, most hetente 150-200 embert felvételiztetünk. Tőlünk mindig tiszta feltételekkel, korrekt jogviszonyban kapnak kölcsönzött munkaerőt a megrendelőink.

Akár mint cégvezető, akár mint kamarai tagozati elnök, hogy látja, az elmúlt évek adóintézkedései javítottak az adófizetési morálon?

Igen, ezt határozottan kijelenthetem. Az építőiparban például egyre kevesebb a körbetartozás. Egyre többen ismerik fel, hogy érdemes kiállítani a számlát az elvégzett munkáról. Mert csak így lehet érvényesíteni a garanciát, és csak ebben az esetben lesz kiegyenlítve az elvégzett munka ellenértéke.

A munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégeknél is érezni ezt a hatást. Elmondhatom, hogy ma már nincsenek ilyen jellegű kérések, a megrendelők nem „okosban” akarják megoldani a dolgozók kölcsönzését. Megváltozott az adóhatóság – a NAV – ellenőrzési rendszere is, ezért mindenki igyekszik befizetni a járulékokat, adókat. Egy adott értékhatár felett bevezették az online számlakiállítási kötelezettséget, ami szintén a piaci tisztulásához vezetett. Valamint tisztította még a piacot a kötelező vagyoni letét is ebben az iparágban. Ugyanakkor az adóhatóság hozzáállása is megváltozott, az eljárások során sokkal jobban segíti, támogatja az ügyfeleit, mint korábban. Mostanában nem érkezett panasz kamarai tagoktól a NAV-ra, pedig korábban kaptunk olyan jelzéseket, hogy az adóhatóság eljárását vegzálásnak érzik.

Az építőiparban érdekes folyamatok zajlanak: idővel kifut a kedvezményes áfa, közben egyre fogy a munkaerő, ráadásul a friss kormányzati bejelentések a kereslet növekedését vetítik előre. Felbolydult a piac?

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) közösen kértük a kormányt tavaly ősszel a lakásáfa szabályozásának újragondolására. Az áfatörvény módosításának hatályba lépése óta eltelt idő azonban kevés ahhoz, hogy máris mérleget lehessen vonni. A munkálatok a tél végeztével indulnak el, vagyis tavasszal fogjuk látni, mit hoznak a változások ezen a piacon. Tavaly nyári kimutatás szerint nagyjából 150-200 milliárd forintos megrendelés-állományt nem tudott teljesíteni az építőipar. Ennyi plusz teljesítmény szerintem továbbra sincs benne a gazdaságban.

Ha nincs, ami pótolja a szűkös kapacitást, akkor hogyan lesz kielégítve az a többlet kereslet, ami a családtámogatási csomag bevezetésével keletkezik idén júliustól?

Egyértelmű, hogy a vállalkozásoknak növelniük kell az egységnyi időre eső kibocsátást, azaz a teljesítményt. Nem lehet olyan hosszan elhúzni egy projektet, mint eddig. Nem a nagyberuházásokra gondolok, hanem elsősorban a lakásépítésekre. Amire várhatóan még nagyobb igény lesz júliustól a kormány által bevezetni kívánt családtámogatási  rendszerből fakadóan (nem újépítésű lakásvásárlások támogatása következtében).

A teljesítmény növeléséhez melyik út vezet: több embert vesznek fel, vagy fejlesztik a technológiát?

Én azt mondom, hogy technológiafejlesztés és oktatás. Utóbbi az egyik fő feladatunk lesz az ÉVOSZ-szal. Képzéseket kell indítanunk, hogy legyen elég utánpótlás a szakmákban. Ma már ott tartunk, hogy a gipszkartonozást is oktatni kell, mert elfogytak az ehhez értő dolgozók.

Ezt a célt – tehát a tényleges munkaerő-szükséglet feltérképezését – szolgálja a Corvinus Egyetemmel kötött megállapodásuk is?

Így van, a programban részt vevő 19 diák segítségével indítottunk felmérést a szakképzési centrumoknál, melyből kiderül, hol mit oktatnak, és arra van-e egyáltalán igény, vagy más képzéseket kell bevezetni. A Corvinus diákjai a tisztánlátás érdekében interjúkat készítettek a tagvállalkozásainkkal, köztük nagy cégekkel is. Arra keressük a választ, hogy tényleg azt oktatjuk-e, amire szükségük van a vállalkozásoknak. A Corvinus Egyetemen február 25-én tart előadást a BKIK, hogy a diákok képet kapjanak a kamara tényleges munkájáról: ez egy független, vállalkozásokat segítő szervezet, amely nemcsak egyes iparágakra koncentrál, hanem – komplex módon - a gazdaság egészét vizsgálja.

Mondok erre egy példát. Mi is közreműködtünk abban, hogy rendeződjék a taxis díjak kérdése. Most arra vállalkozunk, hogy átlátható, tiszta viszonyokat teremtsünk az egész piac számára. Ezért hamarosan leülünk egyeztetni az összes taxis társasággal. A találkozón jelen lesz a fővárosi önkormányzat, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. képviselője is. Az a célunk, hogy válaszokat adjunk az általuk felvetett és hangoztatott kérdésekre: többek között a budapesti drosztokkal kapcsolatosakra, a taxinak látszó, de valójában engedéllyel nem rendelkező "szolgáltatók" kiszűrésére, és ami nagyon fontos, a megfelelő és elrettentő szankcionálásra. Ezek régóta a levegőben lógó kérdések, amelyekre megoldást kell találni és megállapodást kell kötni. De csak úgy vállaltam el a közvetítést, hogy a gazdaság többi szereplőit is bevonjuk a tárgyalásba. Vagyis ismerjük meg a szállodák, a repülőtér üzemeltetői, valamint a vendéglátósok véleményét is, mert csak ebben az esetben tudunk jó megállapodásra jutni.

Évek óta a tavaszi ülésszakon fogadja el a parlament az adócsomagot. A kamara készül idén javaslatcsomagot tenni a kormány asztalára?

Ennek az előkészítése már zajlik, a budapesti kamarának markáns elképzelései vannak. Szóval lesz javaslatunk. Ezen a ponton el kell oszlatnom egy félreértést. A napokban megjelent egy interjú, amelyben félreérthető adatok jelentek meg a cégek közterheinek mértékéről. Keveredett a munkaadók és a munkavállalók által fizetendő rész. Az igazság az, hogy jelenleg 19,5 százalékot fizetnek a vállalkozások, amihez ha hozzávesszük a szakképzési hozzájárulást, akkor is csak 21 százalékot kapunk. Idén júliustól további 2 százalékponttal csökken a vállalkozók adója, vagyis feleannyi lesz, mint volt 2009 előtt. És nem 35 százalék.

A sokat vitatott kamarai hozzájárulással sikerült már megbarátkoztatni a budapesti vállalkozásokat?

Itt még lesz dolgunk, sokkal pontosabban kell tisztáznunk, hogy mit kínál a kamara az évi 5000 forintért cserébe. Tudni kell, hogy nincs kötelező kamarai tagság, van viszont egy regisztrációs díj, amiért szolgáltatásokat lehet igénybe venni a kamaránál. Ebből működtetjük költünk jogszabályfigyelésre, az adóterhekre vonatkozó javaslatok kidolgozására. Ha a vállalkozók kellő ismeretet szereznek arról, hogy mi mindenre fordítjuk a pénzt, szerintem már nem fogják sokallni az összeget. A mi feladatunk, hogy ezekről a szolgáltatásokról tudomást szerezzenek.

 

Életrajz

 A 37 éves közgazdász angolul és franciául beszél, a Diagramma cégcsoport tulajdonosa és vezérigazgatója. Jelenleg 4 országban vannak jelen a vállalkozásaikkal a gazdaság több szegmensében. 2018-ban az év vállalkozója díjban részesült melyet Varga Mihálytól és Tolnay Tibortól vett át. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának elnöke, a New-York-i amerikai-magyar kamara (AmHunCham) elnöki tanácsadó testületének a tagja. Hobbija a horgászat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.

 

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.