A munkaadók és a munkavállalók megállapodásának értelmében januártól 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, és ugyanennyivel emelkedik jövőre is. Benne van még ennyi a gazdaságban, van még ennyi tartaléka a cégeknek, jó kompromisszum született?
Ez egy jó megállapodás. A gazdasági teljesítmény növeléséhez szükség van a munkavállaló ösztönzésére. A jó munkaadó megbecsüli a dolgozóit. Főleg az általunk képviselt mikro-, kis- és középvállalkozói körben fontos, hogy harmonikus legyen a kapcsolat vezető és alkalmazott között. A hírek arról szólnak, hogy a multik - leginkább a kereskedelemben - komoly béremelést hajtanak végre idén is. A budapesti kamara Ipari Tagozatának elnökeként azt látom, hogy a termelő szektorban, az iparban már nem lehet megtartani a dolgozót nyolc órában minimálbérrel. Aki hosszú távon jó teljesítményt akar, annak megfelelően kell honorálnia az alkalmazottakat.
A munkaerőhiány az egyik legégetőbb probléma. Hogyan alakul a fluktuáció a gazdaságban, ez inkább a nagyobb cégek baja, vagy a kisebb vállalkozásoké is?
Egyelőre nincsenek pontos adataink, de elindítottunk egy találkozó sorozatot: külső helyszíneken tartunk a kerületi tagcsoportokkal és a kerületi polgármester részvételével a helybéli vállalkozásoknak úgynevezett elnöki reggeliket, ahol minden fontos kérdés előkerül. Első kézből tudjuk meg, hogy mire van szükségük a munkaadóknak, tulajdonosoknak. Még tavaly szeptemberben indult el a kezdeményezésünk. De tudok beszélni személyes tapasztalatról is. Van egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégem, és azt látjuk, hogy érezhetően szűkül ez a piac. A megrendelőink igyekeznek átvenni, állandó állást kínálni azoknak a dolgozóknak, akiket eddig bérbe vettek tőlünk. Már nem a termelési ciklushoz igazodva foglalkoztatják őket, hanem folyamatosan, akkor is, ha a termelési ütem ezt nem indokolja a biztos munkaerő ellátottság érdekében. Nem panaszképpen mondom, de a forgalmunk egy év alatt megfeleződött, most hetente 150-200 embert felvételiztetünk. Tőlünk mindig tiszta feltételekkel, korrekt jogviszonyban kapnak kölcsönzött munkaerőt a megrendelőink.
Akár mint cégvezető, akár mint kamarai tagozati elnök, hogy látja, az elmúlt évek adóintézkedései javítottak az adófizetési morálon?
Igen, ezt határozottan kijelenthetem. Az építőiparban például egyre kevesebb a körbetartozás. Egyre többen ismerik fel, hogy érdemes kiállítani a számlát az elvégzett munkáról. Mert csak így lehet érvényesíteni a garanciát, és csak ebben az esetben lesz kiegyenlítve az elvégzett munka ellenértéke.
A munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégeknél is érezni ezt a hatást. Elmondhatom, hogy ma már nincsenek ilyen jellegű kérések, a megrendelők nem „okosban” akarják megoldani a dolgozók kölcsönzését. Megváltozott az adóhatóság – a NAV – ellenőrzési rendszere is, ezért mindenki igyekszik befizetni a járulékokat, adókat. Egy adott értékhatár felett bevezették az online számlakiállítási kötelezettséget, ami szintén a piaci tisztulásához vezetett. Valamint tisztította még a piacot a kötelező vagyoni letét is ebben az iparágban. Ugyanakkor az adóhatóság hozzáállása is megváltozott, az eljárások során sokkal jobban segíti, támogatja az ügyfeleit, mint korábban. Mostanában nem érkezett panasz kamarai tagoktól a NAV-ra, pedig korábban kaptunk olyan jelzéseket, hogy az adóhatóság eljárását vegzálásnak érzik.
Az építőiparban érdekes folyamatok zajlanak: idővel kifut a kedvezményes áfa, közben egyre fogy a munkaerő, ráadásul a friss kormányzati bejelentések a kereslet növekedését vetítik előre. Felbolydult a piac?
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) közösen kértük a kormányt tavaly ősszel a lakásáfa szabályozásának újragondolására. Az áfatörvény módosításának hatályba lépése óta eltelt idő azonban kevés ahhoz, hogy máris mérleget lehessen vonni. A munkálatok a tél végeztével indulnak el, vagyis tavasszal fogjuk látni, mit hoznak a változások ezen a piacon. Tavaly nyári kimutatás szerint nagyjából 150-200 milliárd forintos megrendelés-állományt nem tudott teljesíteni az építőipar. Ennyi plusz teljesítmény szerintem továbbra sincs benne a gazdaságban.
Ha nincs, ami pótolja a szűkös kapacitást, akkor hogyan lesz kielégítve az a többlet kereslet, ami a családtámogatási csomag bevezetésével keletkezik idén júliustól?
Egyértelmű, hogy a vállalkozásoknak növelniük kell az egységnyi időre eső kibocsátást, azaz a teljesítményt. Nem lehet olyan hosszan elhúzni egy projektet, mint eddig. Nem a nagyberuházásokra gondolok, hanem elsősorban a lakásépítésekre. Amire várhatóan még nagyobb igény lesz júliustól a kormány által bevezetni kívánt családtámogatási rendszerből fakadóan (nem újépítésű lakásvásárlások támogatása következtében).
A teljesítmény növeléséhez melyik út vezet: több embert vesznek fel, vagy fejlesztik a technológiát?
Én azt mondom, hogy technológiafejlesztés és oktatás. Utóbbi az egyik fő feladatunk lesz az ÉVOSZ-szal. Képzéseket kell indítanunk, hogy legyen elég utánpótlás a szakmákban. Ma már ott tartunk, hogy a gipszkartonozást is oktatni kell, mert elfogytak az ehhez értő dolgozók.
Ezt a célt – tehát a tényleges munkaerő-szükséglet feltérképezését – szolgálja a Corvinus Egyetemmel kötött megállapodásuk is?
Így van, a programban részt vevő 19 diák segítségével indítottunk felmérést a szakképzési centrumoknál, melyből kiderül, hol mit oktatnak, és arra van-e egyáltalán igény, vagy más képzéseket kell bevezetni. A Corvinus diákjai a tisztánlátás érdekében interjúkat készítettek a tagvállalkozásainkkal, köztük nagy cégekkel is. Arra keressük a választ, hogy tényleg azt oktatjuk-e, amire szükségük van a vállalkozásoknak. A Corvinus Egyetemen február 25-én tart előadást a BKIK, hogy a diákok képet kapjanak a kamara tényleges munkájáról: ez egy független, vállalkozásokat segítő szervezet, amely nemcsak egyes iparágakra koncentrál, hanem – komplex módon - a gazdaság egészét vizsgálja.
Mondok erre egy példát. Mi is közreműködtünk abban, hogy rendeződjék a taxis díjak kérdése. Most arra vállalkozunk, hogy átlátható, tiszta viszonyokat teremtsünk az egész piac számára. Ezért hamarosan leülünk egyeztetni az összes taxis társasággal. A találkozón jelen lesz a fővárosi önkormányzat, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. képviselője is. Az a célunk, hogy válaszokat adjunk az általuk felvetett és hangoztatott kérdésekre: többek között a budapesti drosztokkal kapcsolatosakra, a taxinak látszó, de valójában engedéllyel nem rendelkező "szolgáltatók" kiszűrésére, és ami nagyon fontos, a megfelelő és elrettentő szankcionálásra. Ezek régóta a levegőben lógó kérdések, amelyekre megoldást kell találni és megállapodást kell kötni. De csak úgy vállaltam el a közvetítést, hogy a gazdaság többi szereplőit is bevonjuk a tárgyalásba. Vagyis ismerjük meg a szállodák, a repülőtér üzemeltetői, valamint a vendéglátósok véleményét is, mert csak ebben az esetben tudunk jó megállapodásra jutni.
Évek óta a tavaszi ülésszakon fogadja el a parlament az adócsomagot. A kamara készül idén javaslatcsomagot tenni a kormány asztalára?
Ennek az előkészítése már zajlik, a budapesti kamarának markáns elképzelései vannak. Szóval lesz javaslatunk. Ezen a ponton el kell oszlatnom egy félreértést. A napokban megjelent egy interjú, amelyben félreérthető adatok jelentek meg a cégek közterheinek mértékéről. Keveredett a munkaadók és a munkavállalók által fizetendő rész. Az igazság az, hogy jelenleg 19,5 százalékot fizetnek a vállalkozások, amihez ha hozzávesszük a szakképzési hozzájárulást, akkor is csak 21 százalékot kapunk. Idén júliustól további 2 százalékponttal csökken a vállalkozók adója, vagyis feleannyi lesz, mint volt 2009 előtt. És nem 35 százalék.
A sokat vitatott kamarai hozzájárulással sikerült már megbarátkoztatni a budapesti vállalkozásokat?
Itt még lesz dolgunk, sokkal pontosabban kell tisztáznunk, hogy mit kínál a kamara az évi 5000 forintért cserébe. Tudni kell, hogy nincs kötelező kamarai tagság, van viszont egy regisztrációs díj, amiért szolgáltatásokat lehet igénybe venni a kamaránál. Ebből működtetjük költünk jogszabályfigyelésre, az adóterhekre vonatkozó javaslatok kidolgozására. Ha a vállalkozók kellő ismeretet szereznek arról, hogy mi mindenre fordítjuk a pénzt, szerintem már nem fogják sokallni az összeget. A mi feladatunk, hogy ezekről a szolgáltatásokról tudomást szerezzenek.
Életrajz
A 37 éves közgazdász angolul és franciául beszél, a Diagramma cégcsoport tulajdonosa és vezérigazgatója. Jelenleg 4 országban vannak jelen a vállalkozásaikkal a gazdaság több szegmensében. 2018-ban az év vállalkozója díjban részesült melyet Varga Mihálytól és Tolnay Tibortól vett át. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának elnöke, a New-York-i amerikai-magyar kamara (AmHunCham) elnöki tanácsadó testületének a tagja. Hobbija a horgászat.
