<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

A pandémia nagyon betett San Franciscónak: a lakhatási és kábítószerproblémák fokozódtak, nemrég pedig visszahívták a szélsőségesen progresszívnek mondott kerületi ügyészt, Chesa Boudint is. Mi lesz a szabadság városával és hogy jutott idáig?

Egyetlen San Franciscó-i utamon éppen belefutottam a Bay to Breakers nevű helyi rendezvénybe, amely félig futóverseny, félig felvonulás és a komolyan versenyzők mellett a legextrémebb jelmezekben kocogókat, sétálókat is befogadja, sőt, bárki részt vehet az eseményen teljesen meztelenül is, ahogy ezt többen meg is tették. Reggel tízkor ez a látvány a jellemzően magyar és európai viszonyokhoz szokott szememnek elég megdöbbentő volt, legalábbis felhúztam a szemöldököm, és kellett egy perc, amíg beillesztettem mindezt a világmagyarázatomba, de lefutott a program. Végül is mi baj volna a meztelen futással egy széles utcán a város közepén? Semmi. Így inkább tovább figyeltem a vonulókat és megkerestem a vágy villamosának tökéletes másolatát a szomszéd utcában. Vicces és extrém helynek tűnt, és a város iránti rajongást sokan osztották azok közül is, akik ténylegesen ott éltek, és valóban ismerték a helyi viszonyokat.

San Francisco, ahogy szép. Fotó: PixabaySan Francisco, ahogy szép. Fotó: Pixabay

San Francisco legendásan a szabadság, a liberális gondolkodás fellegvára volt mindig is, emellett pedig a kábítószeré és a tech-cégeké. Az utóbbi időben azonban egyre több olyan beszámolót olvasni, amelyik élhetetlen viszonyokról, utcákat betöltő emberi végtermékről, nyilvánosan haldoklókról szól, mindezt kiegészítve azzal a hírrel, hogy a híresen demokrata város visszahívta kerületi főügyészét Chesa Boudint, akinek kampányígéretei között szerepelt a kevesebb ember bebörtönzése, a faji egyenlőtlenségek csökkentése és a rendőri visszaélések elkövetőinek felelősségre vonása, de lényegileg baloldali programját és tevékenységét – úgy tűnik – megvétózta a város. Vajon mi vezetett idáig?

A tech-cégek és a hajléktalanok

A tech-cégek megjelenése és a San Franciscó-i lakhatási problémák közti összefüggés mára köztudomású, csakhogy idővel ez a kölcsönhatás egyre nyomasztóbb méreteket öltött. Ahogy ugyanis a nagy nemzetközi tech-vállalatok beköltöztek a környékre, az amúgy is magas ingatlanárak megsokszorozódtak, és ennek nem segített, hogy a városban eleve csak limitált mennyiségű helyet biztosítanak építkezésre a geográfiai viszonyok (a hegyes-dombos terep) és a városépítészeti szempontok miatt – uttóbiak nem engedik bármilyen fajta épület felhúzását a kilátás megóvása érdekében.

Mindez évtizedek óta azt a tendenciát erősíti, hogy a bérleti díjak itt a legmagasabbak az Egyesült Államokban, illetve, egy átlagos amerikai tanári fizetés például csak arra elegendő a városban, hogy közös lakásban egy szobát tudhasson magáénak lakótársaival. Az olcsó lakhatás lehetetlensége nyilvánvalóan a hajléktalanok számának elképesztő növekedéséhez is vezet. Sokan autóban vagy sátrakban húzzák meg magukat, esetleg ismerősökhöz kéredzkednek be. Bár lakhatási problémák mindig voltak a városban, 2012 óta, a tech-boom hatására jelentősen súlyosbodtak: egy ház átlagos ára 2012 és 2018 között 670 ezer dollárról 1,6 millió dollárra emelkedett.

Komoly lakhatási problémák. Fotó: PixabayKomoly lakhatási problémák. Fotó: Pixabay

És jött a Covid – a tech-cégek távoznak, a hajléktalanok nem

A Covid többféle hatásával jelentősen sokkolta a várost, és egyáltalán nem csak a járvány ténye miatt. A tech-vállalatok egy része például részben ennek hatására kezdte elhagyni a várost, és keresett adózásilag kellemesebb vidékeket, mint például Texas vagy Georgia, felismerve a távmunka lehetőségeit, az olcsóbb lakhatás és zöldövezeti kutyasétáltatás előnyeit. A lakhatási kérdés ettől persze nem oldódott meg, az árak továbbra is igen magasak, és ezzel még nincs vége a Covid okozta krízisnek.

Beszámolók szerint a pandémiából eredő hanyatlás jelei mindenhol láthatók: kihalt a belváros, egyes utcák és környékek hajléktalanok tömegeivel vannak tele, sátrak mindenhol, az utcaszegélyen pedig alkalmanként droghasználók töltik félálmukat, de gyakran szenvedni látszanak, amely ellen – sokak szerint – a városvezetés semmit nem tesz. Ezt mondják legalábbis a visszahívott főügyész, Chesa Boudin kritikusai is, akik szerint a baloldali politikai kísérletezés túl messzire ment, mert az emberek megmentése és kórházba szállítása helyett megadta nekik „a halál önkéntes választásának” jogát.

A hajléktalanok „ételt, orvosi ellátást, tiszta fecskendőket kapnak és lakhatási tanácsokat is. Ez lényegében egy biztonságos hellyé vált arra, hogy belőjék magukat. A városvezetés azt állítja, hogy segíteni próbál. Kívülről azonban úgy tűnik, hogy a járdán, félig megevett dobozos ételek mellett fiatalokat engednek a halálba”, írja vádlón egy cikkében Nellie Bowles, aki maga is elhagyta San Franciscót a pandémia idején.

Élet a városban. Fotó: PixabayÉlet a városban. Fotó: Pixabay

A fentanil nem távozik

Nem csak a hajléktalanok száma nőtt a pandémia alatt, hanem a drogtúladagolásoké is. A fentanilt nem a Covid hozta magával, de a szer okozta elhalálozások száma jelentősen meghaladta a Covid okozta halálozások számát San Franciscóban: Míg 2015-ben 92-en haltak meg drogtúladagolásban, addig 2020-ban 700-an, miközben ugyanebben az évben a Covid számlájára csupán 261 halálesetet írtak.

A fentanilt mára járványként emlegetik. Ha Magyarországra még nem is ért el, világszerte növekvő mennyiségben szedi áldozatait. A fentanil egy erős opioid, amelyet általában más drogokhoz szoktak hozzákeverni, és amelyből néhány milligramm is elég ahhoz, hogy végezzen az emberrel. Szállítása és előállítása is egyszerűbb, mint más szereké.

A szakértők már azzal próbálják felhívni a figyelmet a probléma súlyosságára, hogy a fentanil-járvány kevesebb mint két év alatt több áldozatot szedett, mint a Vietnámi Háború húsz év alatt. Az Egyesült Államokban 2021-ben több mint 107 ezren haltak meg túladagolásban.  

Ami San Franciscót illeti, a növekvő, túladagoláshoz kapcsolódó halálozások ellenére érvényben maradt az a 2014-ben bevezetett törvény, amely a kábítószer-birtoklást bűncselekményből vétséggé minősíti vissza Kalifornia államban, Boudin pedig kampányában azt mondta, hogy nem fordítana nagyobb erőforrásokat a büntetőeljárásra, rója fel neki Nelli Bowles a The Atlanticben.

A közbiztonság helyzete

Többen arra panaszkodnak, hogy a közbiztonság is csökkent, jelentősen emelkedett a lopások száma, a letartóztatási arány pedig alacsonybb lett. Ezt kritikusai szintén Chesa Boudin számlájára írták, mert ő azt állította, hogy nem fogja előnyben részesíteni az alacsonyabb szintű bűncselekmények üldözését.

Chesa Boudin, a főügyész, akit visszahívtak

De ki is Chesa Boudin, aki körül összpontosulni látszik minden vád, amit San Francisco ellen felhoznak?

A 2019-ben megválasztott kerületi főügyész radikálisan progresszív politikai kampánnyal nyert, 2020-ban közvetlenül a világjárvány előtt lépett hivatalba, és azonnali reformokat vezetett be: liberalizálta az óvadékot, a város történetében először emelt vádat egy rendőrtiszt ellen gyilkosságért, elterelési programokat vezetett be a börtönbe zártak számának csökkentése érdekében, és közegészségügyi intézkedésként kiürítette a börtönöket a világjárvány idején. Csakhogy már néhány hónappal Boudin hivatalba lépése után nyilvánvalóvá vált, hogy San Franciscót a káosz kezdi uralma alá vonni. A betörések és a gépjárműlopások száma megugrott, bár eközben a lopások száma csökkent. A város sok lakója az elköltözés mellett döntött. Az utcákon uralkodó viszonyok hatására, és egy Boudin ellen indított kampány következményeként idén június 7-én visszahívták a főügyészt.

Chesa Boudin. Fotó: YouTubeChesa Boudin. Fotó: YouTube

A kampányban nagy szerepe volt a helyi ázsiai-amerikai közösségnek, amely állítólag végsőkig felháborodott San Francisco egyik legnépszerűbb középiskolájának vezetőségi döntésein: az iskola nem a korábbi felvételi eljárással, hanem sorshúzással vette volna fel a tanulókat „a diszkrimináció elkerülése érdekében”, holott a felvételi tesztekben az ázsiai-amerikai tanulók igen jó eredményeket szoktak elérni, illetve úgy vélték, hogy Boudin különösen érzéketlen az ázsiai-amerikai áldozatokkal szemben a városban.

Az, hogy az események tanulsága mi lenne, mindkét oldal számára másként fogalmazódik meg. 

Boudin kritikusai úgy vélik, hogy a szélsőgesen progresszív politika csődje mutatkozott meg működése során, támogatói szerint viszont a helyzet valódi tanulsága talán szűkebb körű: mivel a progresszív politikák iránti lelkesedés még mindig nem ment át minden szűrőn, és mivel a lakosság ellenállása velük szemben reflexszerű és merev, a sikeres megvalósításukhoz több hozzáértő politikusra lesz szükség. Így kommentálta legalábbis a visszhívást a The New York Times.

Boudin maga azt állította, hogy a visszahívási kampány arra buzdította a választókat, hogy őt hibáztassák olyan dolgokért, amelyeket kerületi ügyészként nem igazán tudott befolyásolni, mint a hajléktalanság, a tömeges drogfüggőség vagy a város állapota.

Különböző értékelések, de van azért egy érdekes összefüggés

A konzervatív és jobboldali források azt hangsúlyozzák Boudinnel kapcsolatban, hogy a város tarthatatlan állapotba került progresszív főügyészsége alatt, míg a baloldali érvelés arra hívja fel a figyelmet, hogy San Francisco empirikusan az ország egyik legbiztonságosabb nagyvárosa. Az FBI adatai szerint az erőszakos bűncselekmények száma itt a legalacsonyabb 1985 óta, továbbá hogy a Mission Local által nemrégiben végzett vizsgálat szerint Boudin tavaly nagyobb arányban emelt vádat, mint bármelyik San Franciscó-i kerületi ügyész 2011 óta, vagyis egyáltalán nem igaz, hogy könnyen elengedné a vádakat és a bűnösöket.

Felhívják a figyelmet továbbá arra, hogy a város gazdasági elitjének egy másik gyakorlati oka is lehetett a visszahívás támogatására:

Boudin figyelte a vállalati visszaéléseket. Két évvel ezelőtti hivatalba lépése után nem sokkal elindította a kerületi ügyészségen a munkavállalók elleni gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó egységet, hogy a vállalatokat bérlopás, bevándorlással kapcsolatos munkahelyi megtorlás és az állam tisztességtelen versenyre vonatkozó törvényeinek be nem tartása miatt felelősségre vonja. Két hónappal később pert indított a DoorDash ellen, amiért az illegálisan félrevezette a munkavállalókat. Tavaly az ő hivatala és George Gascón Los Angeles-i kerületi ügyész hivatala hasonló pert indított a Handy.com ellen. Így talán nem is olyan meglepő, hogy kiderült: a visszahívási kampány legismertebb támogatói közül többen közvetlenül olyan cégekbe fektettek be, mint a DoorDash, amelyek a munkavállalókat független vállalkozóknak minősítik, és több százmillió dollárt költöttek Kaliforniában e joguk megtartására, írta meg a Jacobin.

Hozzáteszik továbbá, hogy a bűnözésre és a Boudin visszahívására való összpontosítás egy másik célt is szolgál a gazdagok számára: eltereli a figyelmet azokról az intézkedésekről, amelyek érdemben csökkentik a bűnözést, például San Francisco lakhatási és megfizethetőségi válságának kezeléséről.

Boudin visszahívása azonban csak egy csúcspontja a San Francisco körül kialakuló és növekvő problémáknak, kérdés, mit kezd majd ezzel a jelenlegi polgármester, London Breed és a következő kerületi főügyész.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.