"Ezek a pénzek nem az élsportba mennek, vagy nemcsak az élsportba mennek, hanem természetesn a tömegsportba is és az utánpótlásba is. És ha egyszer valóban egy nagyon jó magyar válogatottat akarunk, akkor azt az utánpótlás támogatásán keresztül lehet megvalósítani" - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón arra a kérdésre, hogy mégis miért olyan fontos a futball a magyar kormánynak.
Utólag ez a reakció azért is érdekes, mert a másnapi Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, mely szerint a kormány támogatja az állami sportakadémiák létrehozását. Vagyis ha nem is nyiltan, de ezzel beismerte, hogy elégedetlen a jelenlegi rendszerrel. Gulyás válasza tehát utólag már némiképp más értelmet nyer a határozat ismeretében.
2010-es hatalomra kerülése óta az Orbán-kormány irdatlan pénzeket ölt a labdarúgásba egyrészt közvetlenül a költségvetésből, másrészt a 2011 júliusában bevezetett TAO-támogatások révén. Utóbbi - akármennyire is tiltakozik ellene a kormány - joggal nevezhető közpénznek, ezt a Kúria is kimondta 2014-ben, hiszen azok az adóforintok a cégektől az államkassza helyett vándorolnak a látványcsapatsportokba. Hiába azonban a gombamód szaporodó, sokszor indokolatlan stadionfejlesztések, az egyesületeknek juttatott támogatások, a TAO-rendszer, az eredmények csak nem akarnak jönni. Igaz, odáig talán már sikerült eljutni, hogy 1-2 NBI-es klubnak van esélye a nemzetközi kupák csoportkörébe is bejutni, ám ez aligha tekinthető a kormányzat sportpolitikai eredményének, a költségvetési kiadások megtérülésének. Tavaly a Mol Vidi, idén pedig a Ferencváros élte meg az őszt az Európa Ligában, viszont ez sokkal inkább az állam által célzottan ide irányított dotációknak, valamint a fehérvári csapat esetében a tulajdonos bőkezűségének, és kiváló NER-kötődésének köszönhető. Egyszerűen megfogalmazva: bőven van pénz arra, hogy külföldről magas fizetést kínálva az NBI színvonalából kiemelkedő játékosokat szerződtessenek. A magyar utánpótlásnak, szakmai képzéseknek ezekhez a sikerekhez semmi köze.
A válogatott szintjén pedig legfeljebb villanásnyi sikereket lehet elkönyvelni miközben az elmúlt években a sportágra zúduló pénzek ellenére a mélypontot is sikerült elérni. Olyan csapatoktól kapott ki a magyar válogatott, amely sokkal inkább lelkes amatőrökből állt, mint óriási fizetéseket felmarkoló profikból. Ugyan a 2016-os EB-re sikerült kijutni a nemzeti tizenegynek, amivel újraéledt a fociláz a magyar drukkerekben, ám ennek a sikernek sincs sok köze a kormányzat költéseihez vagy a magyar utánpótlás-neveléshez. Zömében ugyanis régóta külföldön légióskodó rutinos játékosok vívták ki a részvételt, hazai nevelésű focista nemigen mutatta meg tehetségét. Bár ez a kijelentés nem egészen helytálló, hiszen a Wales elleni EB-selejtezőn a NER-fociakadémiájának, a Felcsút neveltje, Nagy Zsolt 39-szer vesztette el, vagy adta rossz helyre a labdát és párharcainak 40 százalékát nyerte meg. Igaz, nem is volt könnyű ellenfele Gareth Bale személyében.
8 év alatt 800 milliárd ment csak a fociba
Gulyás Gergely válasza mindenképpen kíváncsiságot szült és megpróbáltuk számszerűsíteni, mennyi is az az összeg, ami az utánpótlás-nevelésre ment el 2011 és 2018 között. Már csak azért is indokolt az összesítés, mert a 2011-ben bevezetett TAO-támogatási rendszer elsősorban ezt hivatott fejleszteni.
Az összesítés azonban nem annyira egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Ugyan a költségvetésben létezik olyan sor, hogy "utánpótlás-nevelés", ezen túlmenően más-más jogcímeken is érkezhet forrás erre a területre. Néhány esetben kifejezetten tudható, hogy a labdarúgást szolgálják az adóforintok, néhány esetben azonban nem bontható le ennyire a kiadási tétel, így azt teljes egészében figyelembe vettük az összesítés során. Akárcsak azt a néhány létesítmény-fejlesztést is, ami egyértelműen az utánpótlást hivatott szolgálni, mint például a dél-pesti vagy nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrum. És összesítettük azokat a tételeket is a fentieken túlmenően, amelyek a labdarúgásba folytak.
A TAO-támogatások esetében kicsit nehezebb volt a helyzet, hiszen a labdarúgó szövetség csak összesítve teszi közzé a támogatások adatait, azt nem bontja le támogatási célokra. Néhány évvel ezelőtt azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2011 és 2015 közötti évadok programjait sportágakra és támogatási célokra lebontva is közzétette, így ebből az időszakból könnyen összesíthetjük az utánpótlás-nevelésre igényelt támogatások nagyságát. Az megállapítható, hogy nagyjából az össesen megítélt TAO 40 százaléka megy erre a célra, ezért a 2015 utáni évadokra ezzel az arányszámmal becsültünk egy összeget. Évente egyébként 10-18 milliárd forint közötti összegről beszélhetünk, ami megoszlik a sportszervezetek és akadémiák között.
Becslésünk nyomán kiderült: hiába mentek százmilliárdok a labdarúgásba 2011 óta, ennek csak egy töredéke szolgálta közvetlenül az utánpótlás-nevelést.
A központi költségvetésből és TAO-támogatásokból mintegy 791 milliárd forint ment a magyar labdarúgásba, aminek csupán 21 százaléka, vagyis 162 milliárd forint mehetett a jövő focistáinak kinevelésébe.
Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 100 milliárd forint áramlott 2011 és 2018 között a fociba, 20 milliárd ebből csak az utánpótlás-nevelésre ment el. A fennmaradó 80 milliárdot pedig olyan tételek alkotják, mint például létesítmény-fejlesztés, működési támogatás vagy a határon túli akadémiák támogatása.
Mennyi évi 20 milliárd forint és évi 100 milliárd?
A labdarúgásba ölt átlagos évi 100 milliárd forint
- 13 milliárddal több, mint amennyi bevétele van a Nemzeti Innovációs és Kutatási Alapnak,
- 25 milliárddal több, mint amennyit a kormány álláskeresési ellátásokra fordít idén,
- kicsivel többet fordít a kormány táppénzre,
- közel a harmada annak az összegnek, amit idén a kormány gyógyszertámogatásra fordít.
- Ebből évente 26 Pancho Arénát lehetne felhúzni, de 6 Groupama Aréna is kijönne belőle.
Az utánpótlás-nevelésre fordított évi 20 milliárd forint
- csupán 3 milliárddal kevesebb annál az összegnél, amit a kormány foglalkoztatási és képzési támogatásokra költ idén,
- fele ekkora összegből gazdálkodik idén a Nemzeti Kulturális Alap,
- 7 milliárddal kevesebb, mint amennyi idén védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre jut,
- 3,5-szer több, mint amennyit otthoni szakápolásra szán a kormány,
- és kijönne belőle évente 5 Pancho Aréna.
- Ha 10 millió forinttal számolunk, akkor ebből 2000 lélegeztetőgépet lehetne venni.
