Támogatta csütörtöki ülésén a parlament törvényalkotási bizottsága, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a miniszterelnökkel és az európai parlamenti (EP-) képviselőkkel szemben is folytathasson egyedi kockázatelemzési eljárást. A tiszás bizottsági tagok által jegyzett módosító indítványt a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslathoz nyújtották be.
A jogszabály megalkotását a parlamenti vitában a kormányoldal azzal indokolta: biztosítani kell, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők és a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása minden esetben összhangban álljon az adózott jövedelmükkel. A javaslat eredetileg a minisztereket, államtitkárokat, országgyűlési képviselőket, egyes biztosokat, valamint a hozzátartozóikat vonta volna be az érintetti körbe.
A bizottság által csütörtökön támogatott módosító indítvány indoklása szerint azért egészítik ki a felsorolást a miniszterelnöki tisztséggel, mert ezt a posztot országgyűlési képviselői mandátum nélkül is be lehet tölteni. Az európai parlamenti képviselők pedig olyan pozíciót birtokolnak, amelyből közvetett hatást gyakorolnak a magyar jogrendszer formálására; döntenek továbbá az uniós költségvetésről, és közvetve Magyarország európai uniós forrásokhoz történő hozzáféréséről.
A csütörtöki bizottság ülésen Rák Richárd (Tisza), a testület elnöke arról beszélt, hogy az egyedi kockázatelemzési eljárás a háttérben folyó adatgyűjtés és elemzés, ami önmagában nem bír érdemi jogkövetkezményekkel. Jelenleg is vannak ilyen eljárások, például a NAV alapvetően így választja ki, hogy kit fog ellenőrizni és kit nem – tette hozzá.
Kövesdy Attila adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelő államtitkár megerősítette, hogy ez az eljárás már létezik. Egyúttal ő is rámutatott, a kockázatelemzés önmagában nem jár semmilyen szankcióval.
Gulyás Gergely (Fidesz) azt kérdezte, hogy miért kell eltitkolni, ha a NAV valakinél nem fedezett fel kockázatot.
Kövesdy Attila elmondta, hogy ha a kockázatelemzés után adóigazgatósági eljárás indul, akkor arról értesítik az érintettet. Kiemelte, hogy az adóhatóság rengeteg egyedi elemzési eljárást folytat le, de arról nem tájékoztatja az adózókat, hogy nem jelölték ki őket ellenőrzésre, csak arról, hogy ha igen.
A bizottság ülésén napirendre került a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló határozati javaslathoz benyújtott bizottsági módosító indítvány is. A javaslat készítői megállapítják, hogy a közszolgálati részvénytársaság részvénye forgalomképtelen, ezért nem ruházható át, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, és a részvényhez kapcsolódó jogok más személy javára nem engedhetők át. A módosítás egyértelműen meghatározza a forgalomképtelenség tartalmát, és biztosítja a magyar állam kizárólagos tulajdonosi helyzetének változatlan fennmaradását – derül ki a szövegből.
(MTI)
