Egyetértenek az Mfor Elemzői Konszenzusnak nyilatkozó szakemberek abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden folytatja a kamatvágást, és 25 bázisponttal, 5,5 százalékra fogja csökkenteni a jegybanki alapkamat mértékét. A lépés nem lenne meglepő, Varga Mihály, a testület elnöke ugyanis már júniusban közölte,
„a kedvező folyamatok fennmaradása esetén az MNB további kamatcsökkentésekre lát teret a nyár folyamán”,
a folyamatot pedig a „mini kamatcsökkentési ciklus” fantázianévvel illette.
Így a jegybank a júniusi 25 bázispontos csökkentés után júliusban ugyanennyit vágott az alapkamaton, és a szakértők biztosra veszik, a keddi döntés ugyanez lesz.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
A lapunknak nyilatkozó szakemberek ezért már inkább a szeptemberi kamatdöntésre fókuszálnak, az MNB ekkor ugyanis negyedéves Inflációs Jelentést is közzé fog tenni. Az elemzők mind emlékeztettek arra, hogy Varga Mihályék ennek a dokumentumnak a fényében fognak ősszel újabb előremutató kommunikációs irányt adni, de Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője ennél is tovább ment. Szerinte ugyanis
„az inflációs folyamatok alapján a kamatcsökkentési ciklus szeptemberi folytatása is biztosítottnak tűnik”.
Kicsit árnyaltabban, de hasonlóan optimista előrejelzést tett az Equilor szakembere. Aradványi Péter vezető elemző lapunk kérdésére így fogalmazott:
„Mivel az inflációs pályát befolyásoló főbb tényezők (energia- és élelmiszerárak, forintárfolyam) tekintetében nem történt érdemi változás, továbbá az azóta beérkezett havi tényadatok is rendre a jegybanki, illetve elemzői előrejelzések alatt alakultak, szeptemberben is újabb kamatcsökkentésre kerülhet sor.”
Fontos kérdést vet fel az inflációs adat
A júliusi fogyasztóiár-index tízéves minimumot, 1,2 százalékot mutatott. A nyugdíjas infláció mértéke 0,8 százalékra, míg a maginfláció üteme 1,9 százalékra mérséklődött.
Ez alapján az adat alapján Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is lát lehetőséget a szeptemberi kamatcsökkentésre. Ám hozzáteszi, iráni háború újbóli eszkalációja rontja az inflációs kilátásokat. Szerinte Varga Mihályék számára a kamatdöntő dilemmát az jelenti, a háború felfelé mutató kockázata vagy az alacsony infláció hatása az erősebb. Regős szerint utóbbi nagyobb hatással bír.
A CIB Banknál is a vártnál kedvezőbb pénzromlási mutatóra hívták fel lapunk figyelmét. Bukovszki András azt hangsúlyozta, az inflációs folyamatok jóval kedvezőbben alakultak, mint a júniusi Inflációs Jelentés alappályája, miközben az országkockázati megítélés javulása tartósnak tekinthető.
Molnár Dániel úgy látja, „havi átárazások is azt jelzik, hogy visszafogott az árnyomás a magyar gazdaságban, miközben a tavaszi hónapok forinterősödése fokozatosan begyűrűzik a fogyasztói árakba”. Az MGFÜ szakembere az év egészére azt jósolja, bár a pénzromlási ütem gyorsulhat, de az az év végére sem éri el a 3 százalékos inflációs célt.
Ezzel kapcsolatban Molnár egy fontos dologra mutatott rá. A szakember szerint
„az árfolyamatok, a toleranciasáv alatti áremelkedés következtében az elmúlt évek során most van a legalkalmasabb időpont, a legkedvezőbb környezet az inflációs cél felülvizsgálatára”.
Az MGFÜ elemzőjének megjegyzése nem légből kapott. A Magyar-kormány euróbevezetés melletti elkötelezettségét korábban Varga Mihály jegybankelnök is támogatásáról biztosította, míg alig két hete Banai Péter Benő alelnök az MNB Podcastnek nyilatkozva azt közölte,
„a 3 százalékos magyar inflációs cél jelenleg magasabb más európai országok inflációs céljánál, az Európai Központi Bank legutóbbi konvergenciajelentésében szereplő 2,7 százalékos inflációs referenciaszintnél, ezért a kormány euróbevezetési szándékát is figyelembe véve, célszerű lehet annak felülvizsgálata”.
Az euró bevezetéséhez szükséges úgynevezett maastrichti kritériumok között ugyanis van egy olyan feltétel, mely szerint az eurózónához csatlakozni kívánó ország inflációja nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs mutatójú tagállam átlagának 1,5 százalékponttal növelt mértékét. 2025-ben Cipruson 0,8, Franciaországban 0,9, Olaszországban pedig 1,6 százalék volt a fogyasztóiár-index, így a maastrichti konvergenciakritérium határa 2,6 százalék.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett!)
Már nem csak külföldről jön az energiakrízis
Az iráni válság újabb fejleményei az olaj- és gázárakban felfelé mutató inflációs kockázatot hordoznak, Regős Gábor azonban arra mutatott rá, ezen felül a nyári aszály és az extrém forróság a megbízható és olcsó paksi elektromos energia kiesését okozta. Szintén ezt a tényezőt húzta alá mint az MNB mozgásterét szűkítő körülményt Bukovszki András. A CIB vezető elemzője kiemelte, a kieső energia pótlása jellemzően drágább, import villamos energiával történt.
Náluk optimistább Aradványi Péter. Az Equilor szakértője szerint a paksi leállás negatív gazdasági hatása és költségvetési többletterhe előreláthatólag nem befolyásolja a jegybanki kamatpolitikát.
A forint árfolyama is érdekes utat jár be az utóbbi időben. Regős Gábor felidézte, az iráni válság kezdetén majdnem 400 egységbe került egy euró, majd a kormányváltást követő eufória és az iráni (átmeneti) fegyvernyugvás után benézett 350 forint alá is. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza előbbit túl gyengének, utóbbit túl erősnek, míg Molnár Dániel a mostani, 360-365 forint közti árfolyamot stabilnak nevezte. A CIB Bank vezető közgazdásza, Bukovszki András is úgy vélte,
„a 365 környéki tartomány sokkal inkább a forint jelenlegi reális fundamentális egyensúlyi szintjét tükrözi, amihez a gazdaság szereplői is jobban tudnak alkalmazkodni”.
Regős Gábor viszont úgy látja, mostanában „a forint a rossz hírekre reagál, a jó hírekre nem”, ezért az a kérdés, mi az az árfolyamszint, ami a jegybankot eltántoríthatja a monetáris lazítástól. A Gránit Alapkezelő szakembere szerint a mostani, 365 forint körüli euróárfolyam még nem túl gyenge az MNB számára.
Még mindig tart a kamatelőnyünk
A nemzetközi kamatkörnyezetről is véleményt mondtak lapunknak az elemzők. Regős Gábor szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) a monetáris szigorítás és a kamattartás között lavíroz. Az Equilor vezető elemzője, Aradványi Péter szerint a Fednél egy év végi, a vártnál kisebb mértékű, az EKB-nál pedig egy szeptemberi és egy decemberi kamatelemést árazott be a piac, és ugyanerre a kamatpályára számít Bukovszki András, a CIB Bank vezető elemzője is. Tőlük árnyalatnyival tér el Molnár Dániel várakozása, az MGFÜ vezető elemzője, aki szerint kérdéses az EKB év végi szigorítása.
A régiós jegybankok esetében is kamatemelést jósolnak a szakemberek. Aradványi Péter várakozásai szerint Prágában az év utolsó negyedévében, míg Varsóban 2027. első negyedévében kerülhet sor erre a lépésre.
Azaz bár az MNB a mini kamatcsökkentési ciklussal szembemegy a nagy jegybankok kamatpolitikájával, a kockázati megítélés javulása miatt a piac ezt még tolerálja – hívta fel a figyelmünket Molnár Dániel. Regős Gábor is azt emelte ki, a magyar kamatprémium még meglehetősen nagy, a Gránit Alapkezelő szakértője szerint 5 százalékos alapkamatszintig a lazítás nem okoz problémát.
A nemzetközi megítélésünk javulását jelzi az is – jegyezte meg Bukovszki András –, hogy bár a forintárfolyamhoz hasonlóan a kötvénypiacon is történt egy 20-30 bázispontos korrekció, de a 10 éves német referenciahozamhoz képest a kockázati felárunk az év első negyedévében mért közel 400 bázisponthoz képest most csupán 225 bázispont.
Szakértőink egyetértenek abban, hogy év végére 5 százalékra fog csökkenni a jegybanki alapkamat, azaz az augusztusi kamatvágást követően még további összesen 50 bázispontos monetáris lazítás várható.
Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkei ide kattintva olvashatók. >>>
