12p

Az elemzők alapvetően jónak értékelik a hazai munkaerőpiac állapotát, de van, aki szerint megfigyelhető bennük egy hosszú távú romló statisztika. A minisztérium nagyon elégedett saját magával.

Az elemzők általánosságban jónak látják a magyar munkaerőpiac helyzetét a péntek reggel közzétett munkaügyi statisztikákat elemezve. Mind kiemelik, hogy a magas foglalkoztatottság jórész annak köszönhető, hogy a vállalkozások – okulva a pandémia alatti helyzetből – inkább megtartják munkavállalóikat, vállalva a „kapun belüli” munkanélküliséget, mert az elbocsátottak helyére nehéz lenne új munkavállalót találni.

ING Bank: másfél éve lassú, trendszerű romlás látszik a munkanélküliségi mutatóban

A KSH legfrissebb munkanélküliségre vonatkozó statisztikái szerint minimális változás történt csupán a munkaerőpiacon októberben – kezdi értékelését Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza kiemeli, hogy az év tizedik hónapjára vonatkozó modellbecslés adata enyhe romlást mutatott (4,1 százalék), eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés munkanélküliségi rátája hasonló, 0,2 százalékpontos mértékben elmozdulva 4,3 százalékra emelkedett. Ez alapján a munkanélküliek száma a két statisztika alapján ismét érdemben 200 ezer fő fölé emelkedett – emeli ki.

Virovácz a hosszabb távú trendet figyelve azt mondja, hogy az elmúlt egy év válsága nem ment végbe teljesen észrevétlenül a munkaerőpiacon. Leszámítva egy idén nyári (szezonális) javulást,

2022 tavasza óta lassú, trendszerű romlás látszik a munkanélküliségi mutatóban

– mutat rá. Az ING Bank szakértője szerint fontos megjegyezni, hogy ugyanezen időszakot vizsgálva jelentősen megnőtt a munkaerőpiaon az aktivitási ráta és a foglalkoztatási ráta is. Vagyis egyre többen szeretnének dolgozni a megélhetési válság hatására, és őket jelentős részben fel tudta szívni a munkaerőpiac, de nem teljes egészében – áll a szakértői kommentárban.

Virovácz Péter: a munkaerőpiacra visszatérőket sem tudta teljesen felszívni a piac. Fotó: Mfor / Izsó Márton Artúr
Virovácz Péter: a munkaerőpiacra visszatérőket sem tudta teljesen felszívni a piac. Fotó: Mfor / Izsó Márton Artúr

A havi adatokat vizsgálva Virovácz szerint az a legfontosabb változás, hogy a gazdaságilag aktívak száma mintegy 10 ezer fővel nőtt, és ezzel párhuzamosan pedig 11 ezer fős növekményt mutatott a munkanélküliek száma, miközben az állástalanok létszáma szűk 2 ezer fővel emelkedett. Hangsúlyozza, hogy egyrészt ezek a változások hibahatáron belüliek, vagyis nem érdemiek, másrészt azt jelzik, hogy az év végéhez közeledve többen lépnek be a munkaerőpiacra, ám az elhelyezkedés már nem megy olyan könnyen, mint egy évvel ezelőtt. Erre a jelenségre utal az is – mutat rá Virovácz –, hogy átalakulóban van a munkanélküliek csoportjának szerkezete a munkakeresés időtartama szerint: 2023 elejéhez képest érdemben megnőtt azok aránya, akik 0-3 hónapja munkanélküliek (vagyis vagy frissen veszítették el az állásukat, vagy nemrég visszatértek a munkakeresők közé), bár eközben nőtt a tartós munkanélküliek száma is, akik több mint egy éve nem tudnak elhelyezkedni.

„A vállalatok munkaerő-felvételi étvágya tehát egyértelműen enyhülni látszik a gazdaság egészét vizsgálva”

– húzza alá az ING Bank elemzője, ám mindezek ellenére azt mondja, hogy a válságot is figyelembe véve a magyar munkaerőpiac jó állapotban van, a munkaerőhiány pedig továbbra is érdemben jelen van.

Az év hátralévő részében az ING Bank nem számol strukturális változással a munkaerőpiacon. Virovácz szerint a vállalatok túlnyomó többsége továbbra is ragaszkodik a munkaerő megtartásához, hiszen az elmúlt évek sokkjai alatt megtapasztalták, hogy egy általános munkaerőhiánnyal jellemezhető gazdaságban egy fellendülési időszakban meglehetősen nehéz bővíteni a munkaerő-állományt. Márpedig a magyar gazdaság egy fellendülési szakasz küszöbén áll – jósolja az elemző, aki szerint mindez támogathatja a béremeléseket, különösen a friss minimálbér megállapodás tükrében. A pozitív reálbérek segíthetik a gazdasági kilábalást, ugyanakkor reflációs kockázatot is hordoznak. Egyelőre úgy véljük, hogy a várt reálbérnövekedés vállalati költsége fedezhető a bevételek várható növekedéséből és a hatékonyság javításából, így bár az ár-bér spirál kockázata továbbra is jelen van, de jó esélyt látunk arra, hogy ez elkerülhető legyen.

Makronóm Intézet: a foglalkoztatottság tetőzése kedvezőtlen gazdasági környezetben következett be

Októberben hazánkban a foglalkoztatás magasabb a koronavírus előtti szintjénél – írja elemzésében Regős Gábor. A Makronóm Intézet elemzője ugyanakkor arra is rámutat, a foglalkoztatás az elmúlt időszakban már nem tudott jelentősen növekedni: a foglalkoztatottak száma éves alapon 37 ezer, míg havi alapon kismértékben, 1,8 ezer fővel mérséklődött, azaz a mostani foglalkoztatotti létszám egyfajta tetőzésnek tekinthető. Hozzáteszi,

„nem szabad elfelejteni, hogy ez a tetőzés egy kedvezőtlen gazdasági környezetben következett be, amikor az a csoda, hogy a foglalkoztatottak száma nem csökkent, és ez nem okozott még nagyobb visszaesést”.

Regős szerint a kedvező adatban szerepe lehetett az üres álláshelyek magas számának, illetve a vállalatok félelmének, hogy ha elbocsátják a munkaerőt, később nem találnak másikat helyette.

Az elemző felidézi, a harmadik negyedévben a gazdaság negyedéves alapon már ismét bővülni tudott, ami a munkaerőpiaci kilátások szempontjából is kedvező jel, különösen ha figyelembe vesszük a folyamatban lévő nagyberuházásokat is. A nagyberuházások munkaerőigénye tehát azok elkészültével tovább növelheti a foglalkoztatást, ám kérdés, hogy ehhez rendelkezésre fog-e állni a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő, vagy a vállalkozások egymástól csábítják el a munkaerőt – teszi fel a kérdést Regős. Az elemző úgy véli, valamennyire még van tér a foglalkoztatás bővülésére hazai forrásokból is, hiszen az aktivitás is növelhető, illetve még a munkanélküliségi ráta is kis mértékben magasabb 3,3 százalékos minimumánál.

Régiós összehasonlításban Regős Gábor arra mutat rá, hogy bár a munkanélküliségi ráta októberben kismértékben nőtt, 4,1 százalékra az előző havi 3,9 százalék után,

hazánkat uniós összevetésben alacsony munkanélküliségi ráta jellemzi,

hiszen az EU átlaga szeptemberben 6,0 százalék volt. A régiós országok közül Csehországban (2,7 százalék) és Lengyelországban (2,8 százalék) is kismértékben alacsonyabb volt ráta, ami azt mutatja, hogy még lehetne növelni a foglalkoztatást annak magas szintje ellenére is – írja. Ugyanakkor a régiós országok közül Romániát és Szlovákiát nagyobb, 5,4, illetve 5,8 százalékos állástalanság jellemezte, tehát az sem állítható, hogy a magyar adat a régiós versenytársak mindegyikénél kedvezőtlenebb lenne – zárul a Makronóm Intézet elemzőjének kommentárja.

MBH Bank: a vállalatok a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak

A legutolsó hónapban a nemzetközi módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt az előző havi 3,9 százalékot követően és az előző év azonos hónapjában mért 3,7 százalék után. A hónapban az NFSZ-nél 226 ezer regisztrált álláskereső szerepelt, ami az előző év azonos időszakához képest 4,0 százalékkal, a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,7 százalékkal csökkent – emlékeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli tájékoztatására Horváth András. Az MBH Bank vezető elemzője a reggeli gyorstájékoztatóból azt is felidézi, hogy a foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 75,0 százaléka dolgozott a megelőző negyedév 74,7 százalékos, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6 százalékos szinttel összevetve.

Ezzel párhuzamosan az előző havi ismert adatok alapján a munkaerőpiacon tapasztalt bérnyomás továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi, miután 14 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér a megelőző havi 15,3 százalékos szint után, miközben a piaci folyamatokat jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés mértéke 14,6 százalék volt megelőző hónap 15,3 százaléka után – utal Horváth a KSH csütörtökön közzétett, 2023 szeptemberére vonatkozó kereseti statisztikáira.

Az MBH Bank szakértője az őszi hónapokra ismét kismértékben 4 százalék alá csökkenő munkanélküliségre számít, és úgy véli, az idei éves átlagos ráta 3,8 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent. Mint fogalmaz, így a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a kapun belüli munkanélküliséget is. Ez egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy rövid ideig tartó, átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak – írja elemzésében Horváth, aki szerint ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 15 százalékot elérő lehet az idei év átlagában a hazai munkaerőpiacon, míg a jövő évben 10 százalék körüli lehet az átlagbér növekedési üteme, amit támogat a decembertől 15, illetve 10 százalékkal emelkedő bérminimumok szintje.

A statisztikai adatok hátterét ismertetve Horváth úgy látja, a hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is rekordmagasságban tartózkodik, miközben minimálisan a munkanélküliek száma is emelkedik az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt. Így az aktivitás is új csúcsra kerül, csak kis mértékben elmaradva immár az 5 millió főtől – írja. Szerinte a munkaerőpiac(ok) jelenlegi gyengébb, recessziós környezetben tapasztalt ilyen mértékű stabilitása némi meglepetésre ad okot, mivel a jelentősebb ideje zajló erőteljes jegybanki kamatemelések a korábbi tapasztalatok alapján ennyi idő után már elkezdenek hatást gyakorolni a munkaerő-keresletre.

Horváth arra is rámutat, hogy eközben az említett aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében, így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett minimálisan. Az MBH Bank elemzője úgy véli, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a hazai 80 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. A szakember szerint ezt jelzi a bérnyomás mértéke is, amely bár mérsékelten lassult, de továbbra is közel van a 15 százalékos szinthez. Ez egyben a legutóbbi inflációs számok alapján már pozitív reálbér-növekedést is jelez, fokozatosan támogatva a gyengébb fogyasztás helyreállását.

A fizetések emelkedése segíthet helyreállítani a megcsappant fogyasztást. Fotó: Depositphotos
A fizetések emelkedése segíthet helyreállítani a megcsappant fogyasztást. Fotó: Depositphotos

Az elemző szerint továbbra is az a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirál magasabb szinten történő beragadását valószínűleg sikeresen megakadályozó jegybankok mikor tudnak további hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban. Kérdésként teszi fel, hogy ez mikor segíti elő a munkaerőpiaci feszesség és az ebből következő béremelkedési ütem olyan szintű lassulását, ami segíti a jegybanki inflációs célok elérést. Mint fogalmaz, a továbbra is láthatóan erős munkaerőpiaci kereslet erősíti az aggodalmakat, hogy a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való igazodás később következhet be. Úgy véli, nagy kérdés, hogy mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül, vagy esetleg jóval hosszabban lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani. De érdemes megjegyezni – írja –, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások akár 12-15 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben, így kifejezetten nehéz lehet eltalálni a ciklus megfelelő szakaszát a monetáris politikai eszköztárral.

Az MBH Bank elemzője szerint a fenti folyamatokból eredően az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok erőteljesebben fordulhatnak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósíthatnak meg olyan beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg és/vagy nem térült volna meg. Horváth András aláhúzza, ez pozitív fejlemény lenne a teljes nemzetgazdaság szempontjából.

GFM: minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kijelentette, hogy Magyarországon a munkaalapú társadalom erős és ellenálló, hiszen a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is sikerült megvédeni a munkahelyeket és tovább növelni a foglalkoztatottak számát. „2010-hez képest már 1 millióval dolgoznak többen, miközben történelmi mélyponton van az álláskeresők száma” – olvasható a kormányzati honlapon.

Kiemelte: újabb korszakos sikert figyelhettünk meg októberben, hiszen a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája soha nem látott szintre, 78,4 százalékra emelkedett. Szerinte ez azt jelenti, hogy egyre többen vannak jelen a munkaerőpiacon, a kormány sikerrel aktivizálja a hazai munkaerőpiaci tartalékokat. Czomba Sándor a csaknem 15 évvel ezelőtt véget ért kormányzati ciklusra utalva emlékeztetett, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest a munkaerőpiacon részvevők aránya több mint ötödével javult, míg a foglalkoztatottak aránya közel harmadával emelkedett.

2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. Szeptemberben ismét emelkedésnek indultak a reálbérek, decembertől pedig 15 százalékkal emelkedik a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum. A foglalkoztatottság, a fizetőképesség, így a fogyasztás emelkedése jelentősen fogja segíteni a gazdaság visszapattanását – jósolja Czomba Sándor.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!