Az elemzők általánosságban jónak látják a magyar munkaerőpiac helyzetét a péntek reggel közzétett munkaügyi statisztikákat elemezve. Mind kiemelik, hogy a magas foglalkoztatottság jórész annak köszönhető, hogy a vállalkozások – okulva a pandémia alatti helyzetből – inkább megtartják munkavállalóikat, vállalva a „kapun belüli” munkanélküliséget, mert az elbocsátottak helyére nehéz lenne új munkavállalót találni.
ING Bank: másfél éve lassú, trendszerű romlás látszik a munkanélküliségi mutatóban
A KSH legfrissebb munkanélküliségre vonatkozó statisztikái szerint minimális változás történt csupán a munkaerőpiacon októberben – kezdi értékelését Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza kiemeli, hogy az év tizedik hónapjára vonatkozó modellbecslés adata enyhe romlást mutatott (4,1 százalék), eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés munkanélküliségi rátája hasonló, 0,2 százalékpontos mértékben elmozdulva 4,3 százalékra emelkedett. Ez alapján a munkanélküliek száma a két statisztika alapján ismét érdemben 200 ezer fő fölé emelkedett – emeli ki.
Virovácz a hosszabb távú trendet figyelve azt mondja, hogy az elmúlt egy év válsága nem ment végbe teljesen észrevétlenül a munkaerőpiacon. Leszámítva egy idén nyári (szezonális) javulást,
2022 tavasza óta lassú, trendszerű romlás látszik a munkanélküliségi mutatóban
– mutat rá. Az ING Bank szakértője szerint fontos megjegyezni, hogy ugyanezen időszakot vizsgálva jelentősen megnőtt a munkaerőpiaon az aktivitási ráta és a foglalkoztatási ráta is. Vagyis egyre többen szeretnének dolgozni a megélhetési válság hatására, és őket jelentős részben fel tudta szívni a munkaerőpiac, de nem teljes egészében – áll a szakértői kommentárban.
A havi adatokat vizsgálva Virovácz szerint az a legfontosabb változás, hogy a gazdaságilag aktívak száma mintegy 10 ezer fővel nőtt, és ezzel párhuzamosan pedig 11 ezer fős növekményt mutatott a munkanélküliek száma, miközben az állástalanok létszáma szűk 2 ezer fővel emelkedett. Hangsúlyozza, hogy egyrészt ezek a változások hibahatáron belüliek, vagyis nem érdemiek, másrészt azt jelzik, hogy az év végéhez közeledve többen lépnek be a munkaerőpiacra, ám az elhelyezkedés már nem megy olyan könnyen, mint egy évvel ezelőtt. Erre a jelenségre utal az is – mutat rá Virovácz –, hogy átalakulóban van a munkanélküliek csoportjának szerkezete a munkakeresés időtartama szerint: 2023 elejéhez képest érdemben megnőtt azok aránya, akik 0-3 hónapja munkanélküliek (vagyis vagy frissen veszítették el az állásukat, vagy nemrég visszatértek a munkakeresők közé), bár eközben nőtt a tartós munkanélküliek száma is, akik több mint egy éve nem tudnak elhelyezkedni.
„A vállalatok munkaerő-felvételi étvágya tehát egyértelműen enyhülni látszik a gazdaság egészét vizsgálva”
– húzza alá az ING Bank elemzője, ám mindezek ellenére azt mondja, hogy a válságot is figyelembe véve a magyar munkaerőpiac jó állapotban van, a munkaerőhiány pedig továbbra is érdemben jelen van.
Az év hátralévő részében az ING Bank nem számol strukturális változással a munkaerőpiacon. Virovácz szerint a vállalatok túlnyomó többsége továbbra is ragaszkodik a munkaerő megtartásához, hiszen az elmúlt évek sokkjai alatt megtapasztalták, hogy egy általános munkaerőhiánnyal jellemezhető gazdaságban egy fellendülési időszakban meglehetősen nehéz bővíteni a munkaerő-állományt. Márpedig a magyar gazdaság egy fellendülési szakasz küszöbén áll – jósolja az elemző, aki szerint mindez támogathatja a béremeléseket, különösen a friss minimálbér megállapodás tükrében. A pozitív reálbérek segíthetik a gazdasági kilábalást, ugyanakkor reflációs kockázatot is hordoznak. Egyelőre úgy véljük, hogy a várt reálbérnövekedés vállalati költsége fedezhető a bevételek várható növekedéséből és a hatékonyság javításából, így bár az ár-bér spirál kockázata továbbra is jelen van, de jó esélyt látunk arra, hogy ez elkerülhető legyen.
Makronóm Intézet: a foglalkoztatottság tetőzése kedvezőtlen gazdasági környezetben következett be
Októberben hazánkban a foglalkoztatás magasabb a koronavírus előtti szintjénél – írja elemzésében Regős Gábor. A Makronóm Intézet elemzője ugyanakkor arra is rámutat, a foglalkoztatás az elmúlt időszakban már nem tudott jelentősen növekedni: a foglalkoztatottak száma éves alapon 37 ezer, míg havi alapon kismértékben, 1,8 ezer fővel mérséklődött, azaz a mostani foglalkoztatotti létszám egyfajta tetőzésnek tekinthető. Hozzáteszi,
„nem szabad elfelejteni, hogy ez a tetőzés egy kedvezőtlen gazdasági környezetben következett be, amikor az a csoda, hogy a foglalkoztatottak száma nem csökkent, és ez nem okozott még nagyobb visszaesést”.
Regős szerint a kedvező adatban szerepe lehetett az üres álláshelyek magas számának, illetve a vállalatok félelmének, hogy ha elbocsátják a munkaerőt, később nem találnak másikat helyette.
Az elemző felidézi, a harmadik negyedévben a gazdaság negyedéves alapon már ismét bővülni tudott, ami a munkaerőpiaci kilátások szempontjából is kedvező jel, különösen ha figyelembe vesszük a folyamatban lévő nagyberuházásokat is. A nagyberuházások munkaerőigénye tehát azok elkészültével tovább növelheti a foglalkoztatást, ám kérdés, hogy ehhez rendelkezésre fog-e állni a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő, vagy a vállalkozások egymástól csábítják el a munkaerőt – teszi fel a kérdést Regős. Az elemző úgy véli, valamennyire még van tér a foglalkoztatás bővülésére hazai forrásokból is, hiszen az aktivitás is növelhető, illetve még a munkanélküliségi ráta is kis mértékben magasabb 3,3 százalékos minimumánál.
Régiós összehasonlításban Regős Gábor arra mutat rá, hogy bár a munkanélküliségi ráta októberben kismértékben nőtt, 4,1 százalékra az előző havi 3,9 százalék után,
hazánkat uniós összevetésben alacsony munkanélküliségi ráta jellemzi,
hiszen az EU átlaga szeptemberben 6,0 százalék volt. A régiós országok közül Csehországban (2,7 százalék) és Lengyelországban (2,8 százalék) is kismértékben alacsonyabb volt ráta, ami azt mutatja, hogy még lehetne növelni a foglalkoztatást annak magas szintje ellenére is – írja. Ugyanakkor a régiós országok közül Romániát és Szlovákiát nagyobb, 5,4, illetve 5,8 százalékos állástalanság jellemezte, tehát az sem állítható, hogy a magyar adat a régiós versenytársak mindegyikénél kedvezőtlenebb lenne – zárul a Makronóm Intézet elemzőjének kommentárja.
MBH Bank: a vállalatok a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak
A legutolsó hónapban a nemzetközi módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt az előző havi 3,9 százalékot követően és az előző év azonos hónapjában mért 3,7 százalék után. A hónapban az NFSZ-nél 226 ezer regisztrált álláskereső szerepelt, ami az előző év azonos időszakához képest 4,0 százalékkal, a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,7 százalékkal csökkent – emlékeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli tájékoztatására Horváth András. Az MBH Bank vezető elemzője a reggeli gyorstájékoztatóból azt is felidézi, hogy a foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 75,0 százaléka dolgozott a megelőző negyedév 74,7 százalékos, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6 százalékos szinttel összevetve.
Ezzel párhuzamosan az előző havi ismert adatok alapján a munkaerőpiacon tapasztalt bérnyomás továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi, miután 14 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér a megelőző havi 15,3 százalékos szint után, miközben a piaci folyamatokat jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés mértéke 14,6 százalék volt megelőző hónap 15,3 százaléka után – utal Horváth a KSH csütörtökön közzétett, 2023 szeptemberére vonatkozó kereseti statisztikáira.
Az MBH Bank szakértője az őszi hónapokra ismét kismértékben 4 százalék alá csökkenő munkanélküliségre számít, és úgy véli, az idei éves átlagos ráta 3,8 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent. Mint fogalmaz, így a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a kapun belüli munkanélküliséget is. Ez egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy rövid ideig tartó, átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak – írja elemzésében Horváth, aki szerint ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 15 százalékot elérő lehet az idei év átlagában a hazai munkaerőpiacon, míg a jövő évben 10 százalék körüli lehet az átlagbér növekedési üteme, amit támogat a decembertől 15, illetve 10 százalékkal emelkedő bérminimumok szintje.
A statisztikai adatok hátterét ismertetve Horváth úgy látja, a hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is rekordmagasságban tartózkodik, miközben minimálisan a munkanélküliek száma is emelkedik az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt. Így az aktivitás is új csúcsra kerül, csak kis mértékben elmaradva immár az 5 millió főtől – írja. Szerinte a munkaerőpiac(ok) jelenlegi gyengébb, recessziós környezetben tapasztalt ilyen mértékű stabilitása némi meglepetésre ad okot, mivel a jelentősebb ideje zajló erőteljes jegybanki kamatemelések a korábbi tapasztalatok alapján ennyi idő után már elkezdenek hatást gyakorolni a munkaerő-keresletre.
Horváth arra is rámutat, hogy eközben az említett aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében, így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett minimálisan. Az MBH Bank elemzője úgy véli, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a hazai 80 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. A szakember szerint ezt jelzi a bérnyomás mértéke is, amely bár mérsékelten lassult, de továbbra is közel van a 15 százalékos szinthez. Ez egyben a legutóbbi inflációs számok alapján már pozitív reálbér-növekedést is jelez, fokozatosan támogatva a gyengébb fogyasztás helyreállását.
Az elemző szerint továbbra is az a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirál magasabb szinten történő beragadását valószínűleg sikeresen megakadályozó jegybankok mikor tudnak további hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban. Kérdésként teszi fel, hogy ez mikor segíti elő a munkaerőpiaci feszesség és az ebből következő béremelkedési ütem olyan szintű lassulását, ami segíti a jegybanki inflációs célok elérést. Mint fogalmaz, a továbbra is láthatóan erős munkaerőpiaci kereslet erősíti az aggodalmakat, hogy a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való igazodás később következhet be. Úgy véli, nagy kérdés, hogy mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül, vagy esetleg jóval hosszabban lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani. De érdemes megjegyezni – írja –, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások akár 12-15 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben, így kifejezetten nehéz lehet eltalálni a ciklus megfelelő szakaszát a monetáris politikai eszköztárral.
Az MBH Bank elemzője szerint a fenti folyamatokból eredően az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok erőteljesebben fordulhatnak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósíthatnak meg olyan beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg és/vagy nem térült volna meg. Horváth András aláhúzza, ez pozitív fejlemény lenne a teljes nemzetgazdaság szempontjából.
GFM: minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve
Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kijelentette, hogy Magyarországon a munkaalapú társadalom erős és ellenálló, hiszen a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is sikerült megvédeni a munkahelyeket és tovább növelni a foglalkoztatottak számát. „2010-hez képest már 1 millióval dolgoznak többen, miközben történelmi mélyponton van az álláskeresők száma” – olvasható a kormányzati honlapon.
Kiemelte: újabb korszakos sikert figyelhettünk meg októberben, hiszen a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája soha nem látott szintre, 78,4 százalékra emelkedett. Szerinte ez azt jelenti, hogy egyre többen vannak jelen a munkaerőpiacon, a kormány sikerrel aktivizálja a hazai munkaerőpiaci tartalékokat. Czomba Sándor a csaknem 15 évvel ezelőtt véget ért kormányzati ciklusra utalva emlékeztetett, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest a munkaerőpiacon részvevők aránya több mint ötödével javult, míg a foglalkoztatottak aránya közel harmadával emelkedett.
2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. Szeptemberben ismét emelkedésnek indultak a reálbérek, decembertől pedig 15 százalékkal emelkedik a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum. A foglalkoztatottság, a fizetőképesség, így a fogyasztás emelkedése jelentősen fogja segíteni a gazdaság visszapattanását – jósolja Czomba Sándor.
