A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően ragaszkodott a június 23-i ülése után felvázolt „mini kamatcsökkentési ciklushoz” és az azóta eszkalálódó iráni-amerikai háború ellenére júliusban is 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ami így 5,75 százalékra süllyedt. A kamatdöntésről bővebben ebben a cikkben írtunk.
A döntés háttere
„A Monetáris Tanács úgy ítélte meg, hogy az inflációs folyamatok a júniusban előrejelzett alappályánál kedvezőbben alakultak. Emellett fennmaradt a hazai eszközök alacsonyabb kockázati felára. Ez utóbbit a költségvetési pálya, az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások és a közel-keleti konfliktus befolyásolják. A tanács továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél tartós elérése mellett” – kezdte a sajtótájékoztatót és indokolta meg a 25 bázispontos kamatcsökkentést Varga Mihály.
Majd úgy folytatta, hogy a kedvező folyamatok fennmaradása esetén a Monetáris Tanács az alapkamat további csökkentésére lát lehetőséget a nyár folyamán.
„A globális befektetői hangulatot a közel-keleti helyzet határozza meg, a világpiaci olaj- és gázárak a konfliktus kiéleződésére emelkedéssel reagáltak. Bizonytalanabbá vált a háború lezárása, de a globális ellátási láncok helyreállása még ebben az esetben is időt vesz majd igénybe” – folytatta a jegybankelnök.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A globális növekedésre és inflációra gyakorolt hatásokat most még nagyobb bizonytalanság övezi, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. „A vezető jegybankok közül az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) részéről is 1-1 kamatcsökkentésre számítanak a piacok még idén” – tette hozzá. A fejlett gazdaságok hosszú hozamai historikus összevetésben is magasak, az elmúlt időszakban is emelkedtek (szemben a magyar hozampályával).
Forint, hozamok
Az erősebb árfolyam fennmaradt, bár az energiahordozók árának emelkedésével a forint gyengült, de továbbra is a 360-as szint körül alakul, stabilitás jellemzi – tért ki a forint mozgására a jegybankelnök. Hozzátette: az erősebb árfolyam horgonyozza az inflációs várakozásokat és hozzájárul az árstabilititás eléréséhez. Az MNB kamatcsökkentésére egyébként a hazai fizetőeszköz gyengüléssel reagált, a friss árfolyamokat itt böngészheti:
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
A 10 éves állampapírhozamok alacsonyabbak a lengyelnél, a német papírokhoz mért különbözet pedig nem változott érdemben. Varga Mihály az elmúlt időszak Magyarországgal szembeni javuló befektetői megítélése kapcsán megemlítette, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) jóváhagyta Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, illetve az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sikeresen hajtott végre egy 3 milliárd euró értékű kötvénykibocsátást.
Infláció
A fogyasztói árak júniusban éves szinten 1,7 százalékkal emelkedtek, ami alacsonyabb volt a várakozásoknál. A változékony tételektől szűrt maginfláció 2 százalékos volt – folytatta Varga Mihály. A csökkenő infláció elsősorban az élelmiszerek lassuló árdinamikájával magyarázható, hiszen azok átlagosan 3 százalékkal mérséklődtek az MNB számításai szerint (ami eltér a Központi Statisztikai Hivatal módszertanától). Az iparcikkek ára 1,2, a szolgáltatásoké 4,9 százalékkal emelkedett.
A lakossági inflációs várakozások szintén csökkentek az év elejéhez képest. Most 4,8 százalékon áll a mutató. „Ennek hátterében a tavaly óta erősödő forint és az inflációs tényadatok állnak”
– mondta Varga Mihály.
Hozzátette, hogy a fogyasztói bizalom is érdemben javult. A GKI konjunktúraindexe fél ponttal nőtt, több mint négyéves csúcsára emelkedve. A 2026-os növekedés fő támasza továbbra is a háztartások fogyasztása. De pozitívumként kiemelte a jegybank elnöke, hogy a kiskereskedelem mellett az ipari termelés bővülése is folytatódott júniusban. Az európai uniós források a beruházásoknak adhatnak lendületet, a növekedési hatás az év folyamán fokozatosan jelentkezhet.
Kérdések
Egyhangú döntés született a Monetáris Tanács ülésén – reagált arra a felvetésre Varga Mihály, hogy a közel-keleti helyzet kiéleződése miatt volt-e olyan tanácstag, aki a kamattartásra szavazott.
Majd újabb kérdésre válaszolva megismételte a júniusi üzenetét, ami szerint nem járna érdemi hatással az inflációra nézve az árrésstop kivezetése. Mindazonáltal a közel-keleti konfliktus jelenthet kockázatokat, hiszen „Magyarország egy energiaszegény, az energiaáraknak nagyon kitett ország, ezt már láthattuk korábban is.”
Az Mfor arra volt kíváncsi, hogy miért optimistább a Magyar Nemzeti Bank az inflációt illetően, mint a piaci elemzők nagy többsége (az MNB idén 1,8 százalékos árindexre számít).
„Lehet, aki optimista, az a realista” – reagált Varga Mihály. Majd elmondta, hogy a jegybank várakozásai a múltban jobban teljesültek a piaci várakozásokhoz képest. Lehet, hogy ők látnak olyat, amit mások nem, de ezt nem fejtené ki bővebben.
Lapunk emellett arra volt kíváncsi, hogy miről esett szó Varga Mihály, Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és Kármán András pénzügyminiszter között a Bankszövetség múlt heti testületi ülésén. Szóba kerültek-e az euró bevezetéséhez szükséges lépések?
„Meghívottként vettem részt a Bankszövetség tisztújítással egybekötött, évente megrendezett testületi ülésén. Ennek nem az egyeztetés volt a lényege, de természetesen lehetőség volt arra, hogy az álláspontunkat szabadon elmondhassuk. Ez megtörtént”
– válaszolta Varga Mihály.
