<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A magyar kormány 2010 óta stratégiai partnerként tekint az egyházakra, és minden támogatást megad áldásos tevékenységükhöz - mondta a pénzügyminiszter csütörtökön Debrecenben, az Orando et Laborando - Imádkozva és dolgozva elnevezésű templomfelújítási projekt zárórendezvényén a helyi egyetemi templomban.

Varga Mihály jelezte: az elmúlt 12 évben több mint háromezer hazai és 860 határon túli magyar templom építését, illetve felújítását támogatták mintegy 220 milliárd forint értékben. A Tiszántúli Református Egyházkerületben 50 milliárd forintot fordíthattak ebben az időszakban templomfelújításra, a hat templomot érintő Orando et Laborando projekt mintegy 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg - tette hozzá a tárcavezető.

A templomavatón Varga Mihály kiemelte: a hívő ember tisztában van azzal, hogy a teremtőhöz való viszonya minden cselekedetére kihat, "ha az ember nem ismeri el az Istent maga fölött, akkor előbb-utóbb magát tekinti Istennek, és ennek, ismerjük a történelemből, mindig rossz vége szokott lenni".

Hozzátette: a felújított egyetemi templomban se feledkezzenek meg azokról, akiket a szomszédban háború gyötör. "Egy olyan háború, amelynek végső mozgatórugói között ott van az alázat ellenkezője, az emberi hatalomvágy és kapzsiság".

Az eredmény is tartósabb szerinte. Fotó: MTI/Mészáros János
Az eredmény is tartósabb szerinte. Fotó: MTI/Mészáros János

A pénzügyminiszter ugyanakkor figyelmeztetett a tőlünk nyugatra zajló szellemi átrendeződésre, visszarendeződésre, amikor templomok tűnnek el, kereszteket vesznek le hivatalok faláról, adventi idézeteket próbálnak hitelteleníteni, mondván: azok kirekesztőek a többi véleménnyel szemben, vagy éppen kiszerkesztik az európai uniós alapdokumentumokból a keresztény gyökerekre való hivatkozásokat.

"Háború idején templomot avatni, ez is egyfajta forradalom" - hangoztatta Varga Mihály hozzátéve, hogy "noha ez csendesebb, és lassabb, de igazabb, mint az igazi, és reményeink szerint az eredménye is tartósabb lesz".

Azt mondta, "az egyházakban annak az alázatnak a letéteményeseit látjuk, amely nélkül a béke elképzelhetetlen". Hozzátette: a Tiszántúli Református Egyházkerületben a projekt keretében felújított hat templom egyben a béke hírnöke, a béke szigete is.

"A béke eléréséhez nagyban hozzá tud járulni egy különleges haderő, a hívők közössége, hálózata" - mondta a felújított debreceni egyetemi templomban a pénzügyminiszter.

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester arról beszélt, hogy az elmúlt évek jelentős gazdasági fejlesztései mellett a kormány, az önkormányzat és az egyházak összefogásának eredményeként számos egyházi intézmény is megújult a megyeszékhelyen. Hozzátette: az elmúlt tíz évben a három történelmi egyház templomainak, oktatási és szociális intézményeinek több mint fele megújult Debrecenben, miközben újak is épültek.

Kossa György, az egyetemet fenntartó gróf Tisza István alapítvány kuratóriumi elnöke - utalva az egykori Református Kollégiumra épülő helyi felsőoktatásra - azt mondta, "a tudomány csak hittel karöltve találja meg az igazságot".

Fekete Károly tiszántúli református püspök igei köszöntőjében felidézte, hogy a most műemlékként felújított egyetemi templomot 1942-ben Borsos József debreceni főépítész tervei alapján építették fel. A tervező "Méliusz" jeligével adta be a végül nyertes pályázatát - mondta a püspök, felidézve, hogy Méliusz-Juhász Péter volt az, aki megszilárdította Debrecen reformációját, és elsőként kapott szobrot az egyetem főépülete előtti szoborparkban.

Az egyházi vezető jelezte azt is, hogy az Orando et Laborando projekt keretében a debreceni egyetemi templom mellett a helyi Csonkatemplomként ismert Kistemplom, a Kossuth utcai Verestemplom, valamint a létavértesi, a kismarjai és a szatmárcsekei református templom újult meg.  (MTI)