Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb kihívások:
- az orosz-ukrán háború,
- a járvány hatásai,
- az uniós források körüli viták,
- az illegális migráció,
- és a demográfiai problémák.
A miniszter az ösztönző állam - sikeres gazdasági újraindítás 2022 címmel szervezett konferencián az MTI beszámolója szerint elmondta: a járvány okozta nehézségekre a magyar gazdaság jól reagált, Európában az egyik leggyorsabb kilábalást mutatta fel. A kormányváltás utáni 9 év teljesítménye alapozta meg azt, hogy ne kelljen külső segítséghez folyamodni, a válságot a belső források átrendezésével lehetett kezelni.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a 7 százalék feletti 2021-es növekedést úgy volt képes elérni az ország, hogy más tagállamokkal szemben a helyreállítási forrásokhoz nem jutott hozzá. A magyar gazdaság növekedési szerkezete kiegyensúlyozott volt termelési oldalról, felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása fejtett ki jelentős hatást.
Varga Mihály utalva az elmúlt időszakban kialakult közgazdasági vitákra megjegyezte, hogy a legfrissebb Eurostat-adatok szerint sikerült "kanyarban előzni"; a magyar gazdaság elérte az uniós átlagos fejlettség 76 százalékát.
"Nem az euró teremti meg a fejlettséget", egy jó ütemű euróövezeti csatlakozásnak sok pozitív hozadéka lehet, de a fejlettség nem azon múlik - hangsúlyozta a tárcavezető. A gazdaságpolitika összetétele a döntő, ezen felül pedig politikai támogatottságra is szükség van a programok végrehajthatósága érdekében - fűzte hozzá.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a beruházási ráta tavaly 27 százalék körül alakult, ezek a vállalati fejlesztések nemsokára termelőre fordulnak és ösztönzik a növekedést. Megemlítette azt is, hogy a reálbérek 3,4 százalékos növekedése és az alacsony munkanélküliség is a magyar gazdaság válságállóságát mutatta.
Figyelni kell az inflációra
Figyelmeztetett arra, hogy hosszú idő után újra figyelni kell az inflációra, amelyet első körben a gazdasági leállások és a kereslet fennmaradásának együttese, a "gyors felpattanás" okozott. A háború hatására az infláció még jobban felgyorsult, ugyanakkor az előrejelzések szerint az év második felében csökkenésnek indul.
Az állam szabályozó szerepe révén képes volt 3 százalékponttal csökkenteni a drágulás mértékét, ennek eszközei a rezsicsökkentés, az üzemanyagok ársapkája, a kamatstop és az élelmiszerárstop volt.
