A kormány számításai szerint 2021-ben 6,4 százalékos volt a gazdaság bővülése, idén pedig jóval 5 százalék feletti növekedés valósulhat meg, ami lehetővé teszi az elmúlt tíz évben végrehajtott adócsökkentések folytatását - mondta a pénzügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.
Ezek a számok szerepelnek a Pénzügyminisztérium 2021 és 2025 közti időszakra vonatkozó előrejelzésében is:
Az MTI beszámolója szerint Varga Mihály az adócsökkentésre példaként említette, hogy az idei évtől adómentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok, de beszélt arról is, hogy a családoknak idén komoly segítséget jelent majd a 2021-ben befizetett szja-befizetések utáni visszatérítés, a szociális hozzájárulási adó további jelentős csökkentése pedig a munkaadóknak jelent könnyebbséget.
A járvány akasztotta meg a növekedést
A pénzügyminiszter felidézte, a magyar gazdaság rendkívül jó növekedési pályán volt a koronavírus-járvány kitörését megelőzően, 2019-ben a legmagasabb növekedést produkálta az Európai Unióban. Ezt a folyamatot akasztotta meg a járvány, de szerencsére a magyar gazdaság viszonylag gyorsan vissza tudott állni a korábbi növekedési pályára - közölte.
Varga Mihály aláhúzta, amennyiben erősödik a pénzügyi stabilitás, javul a befektetői megítélés, akkor az hosszabb távon segíti a gazdasági növekedést. A koronavírus-járvány alatt meghozott intézkedések is azt segítik, hogy a magyar fiskális politika minél hamarabb vissza tudjon térni az egyensúlyi pályára - mondta a tárcavezető.
Egy kicsit tudtak faragni az államadósságon 2021-ben is?
A pénzügyminiszter beszélt arról is, arra számítanak, hogy a 2020-as adósságnövekedés után 2021-ben már csökkent a GDP-arányos államadósság, az erről szóló végleges számok februárban állnak majd rendelkezésre. (A PM már említett előrejelzésében a 2020-as 80,1 százalék után 2021-re 79,9 százalékos GDP-arányos államadósság szerepel - lásd az alábbi, a PM előrejelzéséből származó ábrát.) Megjegyezte, az európai átlagos adósságszint 80 százalékról 100 százalék fölé ugrott, Magyarország esetében pedig 65 százalékról 80 százalékra nőtt ez a mutató.
Varga Mihály a megszotrításokról is beszélt
Kijelentette, a kormány fegyelmezett, feszes költségvetést működtet, ezért döntött már tavaly év végén a tartalékok növeléséről, és ezért látott idén lehetőséget a beruházások átütemezésére.
A kabinet a tavalyi év végén a magas gazdasági növekedésből kiindulva "350 milliárd forintos kiadási plafont vezetett be, tehát a tárcák már ennyivel kevesebbet költöttek" - mondta. A kormány emellett arra is látott lehetőséget, hogy beruházásokat időben hosszabb távon valósítson meg, mivel Magyarország az idén is az uniós beruházási rátánál magasabb szintet ér el - fogalmazott a tárcavezető.
Hangsúlyozta, a kabinet ezeken kívül nem tart szükségesnek további kiadáslefaragást, az eddigi lépések pedig 755 milliárd forinttal könnyítik az idei büdzsé kiadási oldalát, ami megadja az esélyét annak, hogy 2022-ben a tervezett 5,9 százalékosnál egy százalékponttal kisebb hiány valósuljon meg.
Mi lesz, ha nem utal az EU?
Az MTI tudósítása szerint a tárcavezető megerősítette, az uniós helyreállítási program fejlesztési pénzeinek fedezete rendelkezésre áll a költségvetésben, ha az Európai Bizottsággal (EB) nem sikerül megállapodni, ezek a programok akkor is el fognak indulni.
A kormány képviselője rendkívül felelőtlen magatartásnak nevezte, hogy az EB "szemmel láthatóan politikailag motivált szempontok alapján mérlegeli Lengyelország és Magyarország esetében ezeknek a támogatásoknak a szabaddá tételét".
Magyarország is hozzájárulását adta ahhoz, hogy a helyreállítási alap pénzeinek hitelei rendelkezésre álljanak - mondta Varga Mihály, aki kijelentette, ez a pénz jár Magyarországnak.
Az inflációval Matolcsy Györgyéknek van leginkább dolga Varga Mihály szerint
A miniszter kiemelte, az inflációval kapcsolatban a monetáris politikának kell a legfontosabb döntéseket meghoznia, a monetáris tanács pedig a nyár közepe óta olyan lépéseket tett, amelyek megpróbálják moderálni és mérsékelni az inflációs változásokat. Ez nyilván egy magasabb kamatszintet jelent, ami miatt az államnak nagyobb kiadásai lesznek az állampapírok és az államadósság finanszírozásában – tette hozzá.
Még nem tudni, mi lesz az üzemanyagárral február 15-étől
Varga Mihály elmondta, az olaj későbbi világpiaci árától függ a 480 forintos üzemanyagár-sapka február 15. utáni sorsa, amit egyelőre nem lehet megjósolni.
