Mély anyagi és a szociális nélkülözéssel a 15–29 éves fiatalok 6,1 százaléka került szembe az Európai Unióban 2022-ben. Ennél csak egy kicsit rosszabb a teljes népesség, nevezetesen a magánháztartásokban élők 6,7 százalékos mélyszegénységi adata. Az átlag persze országonként jelentős eltéréseket mutat.
A legrosszabb helyzetben a romániai, a bulgáriai és a görögországi fiatalok vannak az Eurostat szerint. Ezekben az országokban 25,4, 18,6 és 14,9 százalék a mély szociális nélkülözésben élők aránya a vizsgált fiatal korosztályban. Magyarország ugyan hátulról a negyedik, 7,8 százalékos adattal, ám erről legalább elmondható, hogy lényegesen jobb arány, mint az előbbiek.
A magyar adat az 5–8 százalékos sávba került, olyan országokkal együtt, mint Belgium, Németország, Franciaország, Spanyolország, Írország és Szlovákia. Ezeknek az országoknak 5,4 és 6,3 százalék között mozog a mutatója. Szlovákia esetén 6 százalék a mélyszegénységben élő fiatalok aránya korosztályukon belül. A maradék két visegrádi ország nincs látótávolságban Magyarország előtt. Csehország és Lengyelország mutatója ugyanis 1,8-1,8 százalék. Horvátország estén 1,7 százalékot, Szlovéniánál 0,5 százalékot mértek az Eurostat munkatársai. A balti államok a 2-5 százalékos sávba kerültek.
Annak a kockázata, hogy egy 15–29 éves fiatalnak a szegénység vagy a szociális kirekesztettség sorsa jut
(AROPE mutató) 24,5 százalék volt az EU-ban 2022-ben. Ez 2,9 százalékponttal magasabb a népesség egészének 21,6 százalékos átlagánál. A nagyon alacsony jövedelmű háztartásokban élők 8,7 százaléka tartozott ebbe a korosztályba, ami a teljes népesség átlagánál 0,4 százalékponttal magasabb.
