Jó hír, hogy megállt az élelmiszer-infláció emelkedése – reagált a Napi.hu-nak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a januári 25,7 százalékos éves inflációra. Amely adat megfelelt az MNB legutóbbi, decemberi Inflációs jelentése prognózisának.
Az MNB alelnöke úgy véli, jó eséllyel láttuk az inflációs csúcsot.
Mint mondta, az éves infláció decemberhez mért további emelkedésének több mint felét az üzemanyagár-sapka eltörlésének áthúzódó hatása okozta. Az élelmiszer-infláció mértéke Virág szerint változatlanul nagyon magas. A tartósabb trendek megítélése szempontjából legfontosabb információ a szolgáltató szektor egyes szegmenseiben látott, a korábbiaknál lényeges magasabb januári áremelések voltak. Ez egy olyan jel, ami óvatosságra kell, hogy intsen mindenkit, aki az infláció gyors összeomlására számít - figyelmeztetett az MNB alelnöke.
Virág szerint nemzetgazdasági érdekünk az infláció minél gyorsabb megtörése és az árstabilitás újbóli elérése, mondván, a magas infláció rövid és hosszabb távon is jelentősen rontja a növekedés lehetőségét. Úgy véli, az infláció 2023 közepétől várható ütemesebb süllyedése az év második felétől adhat új lendületet a növekedésünknek.
Arra a kérdésre, hogy mikor csökkenhet az alapkamat 13 százalékos, illetve az egynapos betéti ráta 18 százalékos szintje, az MNB alelnöke azt mondta, az infláció megtörése türelemjáték. Fontos a türelmes megközelítés, különösen, ha közben egy gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni.
Az alapkamat csökkentésének kérdése nincs a horizonton.
A 13 százalékos alapkamat-szint, ahogy azt a Monetáris Tanács tavaly szeptemberben jelezte, megfelelő a középtávú, fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.
