A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülését követően egy órával nemcsak a szokásos közleményét tette közzé, hanem a harmadik negyedéves Inflációs Jelentés két legfontosabb adatát is: a GDP-re és az infláció alakulására vonatkozó előrejelzésüket.
Mint azt lapunk is megírta, az inflációs előrejelzés sávját szűkítették a jegybanki szakemberek, és ez egyre biztosabbá teszi, hogy bőven a kormányzat által várt 15 százalék felett lesz az idei éves infláció. A gazdasági teljesítményre vonatkozó prognózison pedig jelentősen rontottak Matolcsyék a legutóbbi, júniusi várakozáshoz képest. Az akkor jelzett 0-1,5 százalékos idei gazdasági növekedés helyett mínusz 0,5 és plusz 0,5 százalék közötti sávra módosították a várakozást, ami azt jelenti: elég nagy esélyt látnak az MNB-ben is arra, hogy idén recesszióban marad a magyar gazdaság.
Ám mindkét adat fontos nemcsak a gazdaság iránt érdeklődők és az elemzők számára, hanem a nyugdíjasoknak is. Az infláció ugyanis az év eleji nyugdíjemelés mértéke mellett az esetleges novemberi nyugdíjkorrekciót is meghatározza, míg a gazdasági teljesítmény változása a szintén novemberben esedékes nyugdíjprémiumról dönt.
Körvonalazódik a nyugdíjkorrekció mértéke
Az elmúlt hetek egyik nagy kérdése, hogy miként dönt a kormány a novemberi nyugdíjkorrekció mértékét illetően. Mivel csak az idei költségvetés tervezésekor "használt" 15 százalékos inflációs várakozást ismerjük, a jegybanki prognózis lehet jó iránymutató. Az MNB szakemberei 17,6 és 18,1 százalék közé várják az idei pénzromlási ütemet, ami azt jelenti, hogy
legalább 2,6 és 3,1 százalék közötti nyugdíjkorrekcióra mutatkozik a legnagyobb esély, ami az átlagnyugdíj szintjén minimum havi 4700-5600 forint körüli többletet jelenthet. Mivel ilyenkor januárig visszamenőleg történik korrekció, a novemberi plusszal kiegészülve összesen legalább 51 700-61 600 forint körüli összeg érkezhet a nyugdíjasokhoz.
(szerk.: mivel idén a nyugdíjas infláció magasabb lesz az általános inflációnál, a korrekció esetén pedig ilyen esetben az előbbit kell figyelembe venni, az idei évre vonatkozó jegybanki adat csak iránymutatásnak, megközelítő becslésnek tekinthető.)
2024-ben pedig a friss jegybanki prognózis alapján az is előfordulhat, hogy nem lesz szükség novemberi kiegészítésre. A szakemberek szerint ugyanis 4-6 százalék között alakulhat az éves infláció mértéke jövőre, miközben a kormány 6 százalékos inflációval számol. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy a tényleges adat alatta marad a nyugdíjemelés mértékének - ilyen esetben pedig szükségtelen az ellátások korrekciója.
Veszélyben a következő évek nyugdíjprémiuma
Bár meglehetősen nagy bizonytalanságok mellett lehet csak a jelenlegi makrogazdasági környezetben - főleg hosszabb távú - prognózisokat felállítani, mégis árulkodók az MNB friss GDP-re vonatkozó várakozásai.
Az már régóta nem újdonság, hogy idén esély sem mutatkozik a nyugdíjprémium kifizetésére, az viszont már új fejlemény, hogy ez jövőre is meglehetősen kérdéses. Sőt, még a 2025-ös év prémiumát is nagy kérdőjelek övezik.
A jegybank ugyanis 2024-re és 2025-re is egyaránt 3-4 százalék közé várja a GDP-növekedés mértékét, ami csak kevés esélyt hagy nyugdíjprémium kifizetésére. A törvényben foglaltak alapján ez ugyanis akkor jár a nyugdíjasoknak, ha az éves gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot.
Júniusi előrejelzésükben Matolcsy Györgyék még 3,5-4,5 százalék közé tették a 2024-es várható növekedés mértékét, vagyis a prognózis teljes sávja a törvényben rögzített szint felett helyezkedett el. Ellentétben a frissített előrejelzéssel.
