„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Eddig is lehetett tudni, hogy feszültségek vannak a gazdasági kormányzat és a jegybank között, Orbán Viktor aktuális kijelentései alapján úgy látja a kormány, hogy az inflációval nem tud megküzdeni a jegybank. Ez az elsődleges feladata.
Meghaladta a jegybank erejét az infláció megfékezése – erről nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök szokásos közrádiós nyilatkozatában.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb kimutatása szerint 9,9 százalékos volt éves összevetésben az infláció a múlt hónapban, tükrözve az élelmiszerárak mérséklődését más tételek mellett. A kormány és a jegybank is - korrekciókat követően - novemberre jósolta, hogy a ráta egyszámjegyűre mérséklődhet.
Az nem titok, hogy Orbán, és Matolcsy György jegybankelnök, korábbi gazdasági miniszter szétsodródtak. Matolcsy újságcikkekben kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, ezúttal Orbán viszont a jegybank szakmai képességeit kérdőjelezte meg.
Az MNB jelenleg úgy igyekszik pozitív reálkamatot fenntartani, hogy csökkenti az irányadó rátát. Összességében ezzel a likviditás szűkítésére törekszik, ami visszaveti a növekedést, ez pedig szembemegy a kormány érthető érdekeivel.
Orbán kijelentése szerint a jegybank nem képes alapvető feladata ellátásárra.
Az MNB az Európában rekorder infláció és az elszálló forintárfolyam megfékezése végett az alapkamattól független eszközeivel igyekezett gátat szabni a kedvezőtlen folyamatoknak.
A kormányzati álláspont szerint az infláció csökkenése alapvetően az állami beavatkozásoknak tudható be, például az üzemanyagok vagy az élelmiszerpiaci árak hatósági korlátozásával.
Az intézkedések hatásai erősen vitathatóak, és kedvezőtlen mellékhatásokkal is jártak. Ezek épp az élelmiszerpiacon mutatkoztak meg leglátványosabban, lévén a kereskedők más termékeken igyekeztek a profitjukat biztosítani, túllépve a hatóságilag szabályozott termékkörön.
Hova vezet a feszültség?
A Matolcsy által vezetett jegybank álláspontja, hogy Magyarországnak Ausztria szintjére kell felzárkózni, ehhez az Európai Unió éves növekedési rátáját 2 százalékkal meg kell haladni legalább 2030-ig. Az MNB most ennek a célnak nem tud eleget tenni, mivel épp a likviditást kell korlátoznia, és egyben visszafogni az inflációt.
Korábban Orbán és Matolcsy is a költségvetési és a jegybanki szoros együttműködésnek a fontosságáról beszélt.
Ezek az összeköttetések megtörni látszanak.
Nem működik jól a fiskális és monetáris politika együttműködése (Fotó: Bruzák Noémi / MTI)
Mindennek a piaci reflexiója akkor fog kiderülni, amikor a kormány újabb devizakötvényeket dönt kibocsátani.
A jegybanknak ebben a kérdéskörben nincs formálisan beleszólási joga. Véleménye viszont van, mint ahogy az Matolcsy írásaiból kiderül.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
