Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az első negyedévben a gazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal csökkent előző év azonos időszakához képest. Negyedéves viszonylatban pedig 0,2 százalékos volt a teljesítménycsökkenés mértéke.
Noha ezek egyelőre csak előzetes adatok, annak, aki kicsit mélyebben követi a gazdaság különböző területeit, nem okozhatott meglepetést a friss adat. A kiskereskeskedelem ugyanis a mélyben van a csökkenő reálkeresetek, a háztartások takarékoskodása révén, az ipari termelés finoman szólva sem remekel, az építőipar szenved, ezt pedig nem tudta ellensúlyozni és pozitív tartományba mozdítani a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye.
A friss adat egyben azt is jelenti, hogy sorozatban immár harmadik negyedéve zsugorodik a magyar gazdaság és második negyedévét tölti már technikai recesszióban. Noha Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavalyi szavai alapján a gazdasági recesszió rosszabb, mint a magas infláció, a friss adatra reagálva a tárca meglehetősen optimista kommentárt tett közzé. Szerintük "a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki", a második negyedévben viszont újra növekedni fog a gazdaság, sőt, a második félében már "radikális ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság".
Mi tagadás, erre a "kilövésre" minden bizonnyal szükség is lesz, ha szeretné a kormány kipipálni a GDP-növekedésre vonatkozó idei várakozását, a 1,5 százalékos gazdasági növekedést. Melyet egyébként a legtöbb elemző meglehetősen optimistának tart. A legfrissebb, hétfőn kiadott előrejelzés az Európai Bizottságtól érkezett, mely szerint idén mindössze 0,5 százalékos gazdasági bővülésre van esély, ami a kormány előrejelzésének csupán a harmada.
Mindenesetre a gazdaságért felelős másik tárca, a Pénzügyminisztérium megtalálta a fő bűnöst a gazdaság botladozására: Brüsszel. Közleményükben azt írják:
"a Magyarországnak járó helyreállítási források felhasználásával tavaly öt százalék feletti mértékben bővült volna a gazdaság, azonban az Európai Bizottság a források visszatartásával rontotta gazdasági teljesítményünket és versenyképességünket. A negatív hatások az idei év teljesítményét is befolyásolják: az első negyedéves GDP az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal, éves alapon pedig 0,9 százalékkal csökkent, ugyanakkor a következő negyedévekben már folytatódhat a bővülés."
Nem látja a második féléves gazdasági kilövést a K&H Bank elemzője, Németh Dávid sem, aki szerint vesztésre áll a magyar gazdaság. Értékelésében úgy fogalmazott: egyelőre kérdés, hogy a második negyedévben az előzőhöz képest növekedést tud-e elérni a gazdaság. Negyedéves alapon nézve fejlődésre leginkább a harmadik negyedévben van kilátás, akkor az éves adatok is kedvezőek lesznek az erőteljes bázishatás miatt. Akkor pedig a mezőgazdaság az első negyedévhez hasonlóan is javíthat a számokon, de az agrárium mutatói jó eséllyel az egész év során kedvezően alakulhatnak.
Szerinte idén a 2022-es szinthez képest stagnálás várható. Az első félévben várható gyenge teljesítményt a második féléves adatok ellensúlyozhatják.
Túl a mélyponton
A Gazdaságfejlesztési Minisztériummal ért egyet az Erste is, már, ami a gazdasági aktivitás mélypontját illeti. Szerintük ugyanis "a gazdasági aktivitás mélypontja az első negyedév végén lehetett jelenlegi információk alapján, majd ezt követően, fokozatosan elindulhat(ott) felfelé a hazai konjunktúra. Látványosabb elmozdulás ugyanakkor a második félévben jöhet. A mérséklődésnek indult, de továbbra is extrém magas infláció visszaszorítja a fizetőképes keresletet. A rendkívül kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás érdemi lassulását eredményezik. Mindemellett egyelőre a globális gazdaság fellendülése is várat magára, ami hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását".
Hasonlóan látja a kilátásokat Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője is. Szerinte a hazai gazdaság feltehetően már túljutott a mélyponton, a második negyedévben pedig véget érhet a technikai recesszió. Kedvező, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulhatnak. A növekedést a mezőgazdaság is nagyobb mértékben támogathatja a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt. A fogyasztást egyelőre visszahúzzák a romló reálbérek, azonban az év során a romlás mértéke az infláció csökkenésével mérséklődni fog, az utolsó hónapokban pedig újra növekedést mutathatnak a reálbérek, így a fogyasztás fokozatosan stabilizálódhat, az év végén pedig már kisebb javulás sem zárható ki. A beruházásokat a magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése húzza le, de az FDI részben ellensúlyozhatja. Idén a növekedést elsősorban a nettó export, valamint a készletek alakulása húzhatja, az előbbire felfelé mutató kockázatot látunk a kiemelkedő első negyedéves egyenlegnek köszönhetően. 2023-ban összességében 1 százalékos GDP növekedésre számítanak, azonban a vártnál némileg enyhébb recesszió valamelyest javítja a kilátásokat. A következő években már újra dinamikus lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehetően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.
Van, aki nagy bizonytalanságokat lát
Virovácz Péter, az ING elemzője a kilátásokat illetően meglehetősen bizonytalan. Mint közleményében írta: előre tekintve egyelőre meglehetősen kevés a kapaszkodó, hiszen még áprilisra vonatkozóan sem láttunk havi gazdasági adatokat. Ugyanakkor tekintettel a még mindig magas inflációs környezetre és arra, hogy a lakosság gyakorlatilag felélte a megtakarításait, aligha számíthatunk érdemi belső növekedésre a második negyedévben. Már azt is pozitív meglepetésnek értékelnék, ha negyedéves alapon képes lenne a gazdaság stagnálni, elkerülve egy újabb visszaesést. Most nagyjából olyan 50-50 százalék esélyét látják annak, hogy kijön-e a magyar gazdaság a technikai recesszióból a harmadik negyedév előtt vagy sem. Az első adatok április tekintetében tehát meghatározóak lesznek, ahogyan kiemelt figyelemmel követik majd az első negyedéves GDP adat részleteit is, amint a KSH közli azt. Addig is fenntartják eddig előrejelzésüket, miszerint az idei év folyamán a magyar gazdaság meglehetősen csekély éves növekedésre számíthat. Jelenleg 0,2 százalékos növekedéssel kalkulálunk, amit jövőre egy 3 százalék körüli GDP-bővülés követhet.
