Sok sztrájkolónak vontak le a március 16-18. közötti sztrájk, illetve a polgári engedetlenségben eltöltött idejénél jóval többet. Egyes esetekben a bérszámfejtést azzal indokolták, hogy “négy óránál hosszabb sztrájk esetén egész napot kell vonni.”
A Pedagógusok Demokratikus Szövetsége (PDSZ) szerint erre semmiféle jogszabályi lehetőség nincs, ezért a fenti esetek miatt levelet írtak a Magyar Államkincstárnak, magyarázatot kérve a jogszerűtlen levonásokért, illetve közzétettek egy olyan sablonlevelet, amelyet a jogszerűtlen levonással sújtott munkatársak elküldhetnek a munkáltatóknak.
A PDSZ arról számol be, hogy úgy tűnik, sikerrel járnak azok a pedagógusok, akik a reklamáció mellett döntenek – írják blogjukon.
Több pedagógus is arról számolt be ugyanis, hogy sértett, de mindenképpen pozitívnak tekinthető tankerületi központi reakciókat kapnak vissza a válaszlevelekben, azaz a tankerület beismeri, hogy a „rögzítés során tévesen került figyelembevételre az érintett óráinak arányossága”. A tévedésért és az okozott kellemetlenségért szíves elnézést kérnek, ugyanakkor a levél végén hozzáteszik:
„A tankerült felé intézett leveleinek tartalma a pedagógushivatáshoz méltó legyen”.
Ezért a PDSZ továbbra is azt javasolja, hogy akiktől többet vontak le a sztrájk és a polgári engedetlenség miatt, küldjék el reklamációs levelüket, mert megéri.
Azoknak a sztrájkolóknak, akiket a levonások súlyosan érintenek, megnyitották a sztrájksegélyt. Mind PDSZ-tagok és nem tagok számára is elérhetőek a sztrájktámogatások, ezekre legkésőbb május 15-ig lehet pályázni.
Furcsa, hogy ezzel szemben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épp a sztrájk alatt adta ki a felmérését, amely szerint Magyarországon egész jól élnek a tanárok, melyről lapunk is írt.
Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.
