2018. december 1. 17:00
mfor.hu

A Washington Post cikkében egyértelműen az USA megszégyenítésének nevezik, hogy nem sikerült megakadályozni, hogy a CEU elköltözzön Budapestről.

Sokáig úgy tűnt, hiába próbálja magára vonni Amerika figyelmét a CEU-üggyel a magyar kormány, azonban mégis Amerika csúfos szégyenével zárult a CEU-ügy, írja a Washington Post nyomán a hvg.hu. A nyáron David B. Cornstein lett a budapesti amerikai nagykövet, és jól mutatja, hogy milyen küldetéssel bízták meg, minthogy első útja a CEU-ra vezetett.

A Washington Post szerint a Trump-kormány szerette volna elérni, hogy ne űzzék el a CEU-t Orbánék Magyarországról, de

Cornstein ahelyett, hogy megszégyenítette és visszavonulóra kényszerítette volna CEU-ügyben az egyre diktatórikusabb magyar vezetőt, végig előzékeny volt vele, és ezzel hozzásegítette az egyetem elűzésére vonatkozó tervei megvalósításához. 

A nagykövet azon kijelentése is az Orbán-kormány előtti meghajlásként értelmezhető, hogy Cornstein nem látott demokratikus intézményrendszer megsértésére vonatkozó jeleket az országban, miközben nyilvánvaló, hogy az ellenkezője az igaz, írja a rangos amerikai portál.

A Washington Post cikke A Washington Post cikke

Majd Cornstein Orbánnal való szeptemberi találkozója után azt mondta, sikerült egyezségre jutniuk, mely szerint a CEU még jó ideig Magyarországon marad. Ehhez képest óriási amerikai kudarc, hogy az egyetem rövidesen költözik.

A lap hosszú cikkében végigveszi a CEU tavaly február óta kezdődött káváriáját, valamint azt is, hogy Cornstein és Orbán személyes találkozóján, amikor a nagykövet felvetette az egyetem ügyét, a magyar kormányfő válaszul hosszasan sorolni kezdte Soros György személye ellen tett kijelentéseit.

Cornstein egy, a nagykövetségen a héten adott interjúban ennek ellenére vonakodott bírálni Orbánt, sőt, a barátjának nevezte a magyar miniszterelnököt. Szerinte a konfliktus nem több, mint személyes ellenszenv Orbán és Soros között, és semmi köze az akadémiai szabadsághoz, ami ellentmond az amerikai kormány korábbi álláspontjának és az uniós államok véleményének.

Cornstein azzal érvelt, hogy ő egy másik ember ékszerboltjának a vendége (Cornstein az ékszerbizniszben dolgozott korábban - a szerk.), az egyetem egy másik országban van, és őt azért fizetik, hogy a kormánnyal dolgozzon együtt.

A budapesti Political Capital elemzője a Washington Postnak azt mondta, Orbán tudta, hogy az USA gyenge, és

bármily hihetetlenül is hangzik, így történt: egy tízmilliós ország autokratikus vezetője játékokat játszott az USA-val. 

A lapnak nyilatkozó rangos amerikai tisztviselő elismerte, hogy vannak nehézségek az amerikai-magyar kapcsolatokban, de hozzátette, hogy találhatók haladásra utaló jelek is, elsősorban az energiapar és a hadügyek terén. Ahogy a lapnak fogalmazott a név nélkül nyilatkozó diplomata: tú korai még megítélni az új amerikai hozzáállást, lehet, hogy elbukik, de ez most még nem tudható, viszont azt tudja, hogy az előző, Magyarország elszigetelését célzó politika nem működik.

A CEU elüldözése a legélesebb példája annak, hogy a magyar kormányfő nem hajlandó meghajolni az amerikai kéréseknek. Az egyetem kétpárti támogatást élvezett a képviselőházban.

Kovács Zoltán kormányszóvivő  is azt nyilatkozta, hogy nem volt a magyar kormányon nyomás a Trump-kormányzat részéről, hogy változtasson a CEU-val kapcsolatos álláspontján. Sőt, szerinte a Trump-vezetésnek sokkal józanabb a hozzáállása Magyarországhoz, mint amilyen Obama idejében volt.

Michael Ignatieff, a CEU rektora úgy vélte, hogy nem lehet akadmémiai szabadságról beszélni a törvények uralma nélkül, és a CEU most a törvénynélküliség helyzetében van. Egy év múlva egy olyan egyetemet lehet majd látni, amit tönkretett a politikai vandalizmus - tette hozzá Ignatieff.