4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Magyarország kilencedikként csatlakozott azon EU-s országokhoz, amelyek támogatják Ukrajna unióstag-jelöltségét. De vajon van ennek realitása és ha igen, mikor kerülhet erre sor?

Az Európai Parlament rendkívüli ülést tart ma, a képviselők arról szavaznak, hogy Ukrajna azonnal, vagy milyen távoli, esetleg közeli jövőben lehet EU-tag, közölte az ATV ma reggeli adásában Menczer Tamástól, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárától. 

Ez annak a következménye, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalosan is kérte országa felvételét az EU-ba, és ezt a Facebook-oldalán is közölte.

Mindez nem sokkal azután történt, hogy Zelenszkij egy videót tett közzé, amelyben EU-tagságért folyamodik, és azt kéri, hogy az orosz haderő vonuljon vissza. Zelenszkij kezdeményezte, hogy az EU engedélyezze Ukrajna azonnali belépését egy „új, különös eljárás keretében”. Ennek mibenlétét nem fejtette ki alaposabban, és egyelőre nem is látszik, hogy miből állna ez - jelentette az NPR.

„Az a célunk, hogy együtt legyünk minden európaival, a legfontosabb pedig, hogy egyenlők legyünk” - mondta az ukrán elnök. „Biztos vagyok abban, hogy ez rendjén van. Biztos vagyok abban, hogy megérdemeljük. Biztos vagyok abban, hogy ez lehetséges” - nyilatkozta.

Volodimir Zelenszkij - fotó: MTI
Volodimir Zelenszkij - fotó: MTI

Ukrajna jelenleg nem hivatalos EU-tagjelölt, noha kötöttek az országgal megállapodást 2017-ben, amely szerint mindkét fél lépéseket tesz a másik felé bizonyos gazdasági területeken és mélyíti a politikai kapcsolatokat - jegyzi meg a Politico.

Zelenszkij vasárnapi twitter-üzenete szerint beszélt az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel. „Ez egy különleges pillanat arra, hogy pontot tegyünk a viták végére, és döntsünk Ukrajna EU-tagságáról”, írta akkor.

Michel úgy reagált, hogy „Ukrajna és az ukrán nép a családunk, további támogatás várható.” Hogy ezen egészen pontosan mit értett, szintén nem világos.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta az Euronewsnak, hogy „Ukrajna egy közülünk, és azt szeretnénk, ha az EU-ba tartozna”. Emellett viszont arra utalt, hogy a belépés nem lenne azonnali, hiszen a folyamat során az ukrán piacot az EU-ba kell integrálni. Az EU-ba való belépés ugyanis egy nagyon komplex folyamat, amely nem történik meg egy éjszaka alatt.

Nem mindenki akarja bővíteni az EU-t - fotó: Depositpohots
Nem mindenki akarja bővíteni az EU-t - fotó: Depositpohots

Hogyan szoktak belépni az EU-ba?

Rendes körülmények között egy ország akkor jelentkezhet az unióba, ha bizonyos feltételeknek megfelel, így szabad piacgazdasággal, stabil demokráciával rendelkezik, illetve, ha elfogad minden EU-s jogszabályt, miközben kötelezettséget vállal az euró bevezetésére - természetesen határidő nélkül. Ezek után jelentkezik az Európai Tanácshoz, amely az Európai Bizottságot kéri meg, hogy értékelje, az ország mennyiben felel meg a szükséges kritériumoknak.  Amennyiben a megítélés pozitív, az Európai Bizottság megállapodik a tárgyalások formális keretéről, ezt pedig az EU és a jelölt ország miniszterei és nagykövetei viszik végig az azt követő időszakban.

Jelenleg öt ország van tárgyalásban az Európai Bizottsággal a felvétel ügyében: Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország. Koszovó és Bosznia-Hercegovina „lehetséges jelöltek”, mert nem felelnek meg az előzetes feltételeknek.

A Politico összefoglalója szerint Ukrajna felvételéhez egyet kell értenie mind a 27 országnak, amelyek eddig sem ugyanazt az álláspontot képviselték a bővítéssel kapcsolatban. Ennek ellenére hétfő éjjel Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia arra kérte az EU-t, hogy adják meg Ukrajnának a „legnagyobb politikai támogatást” és „tegyék lehetővé az EU szervezetei számára azokat a lépéseket, amelyek Ukrajnát azonnal EU-jelöltté teszik és megkezdhetik a tárgyalásokat.

Hozzájuk csatlakozott Magyarország - ahogy azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég bejelentette.

Szlovákia miniszterelnöke, Eduard Heger hétfőn azt nyilatkozta a Politiconak, hogy az ukránok „értünk harcolnak – a szabadságért harcolnak. Tudnunk kell, hogy a mi rendszerünket, a mi értékeinket védik meg, és velük kell lennünk. Most nincs idő ezen sokat gondolkozni.”

Ehhez Annalena Baerbock, német külügyminiszter viszont hozzátette, hogy „a felvétel az EU-ba nem olyasmi, amit néhány hónap alatt meg lehet tenni, hanem egy intenzív, hosszú távú folyamat, amely gyakorlatilag egy átváltozással jár.”

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!