A nagy ötlet Los Angeles "Városligetében", a Griffith Parkban pattant ki a fejéből, amikor egyre idegesebben várt két körhintázó lányára. Disney, a többi szülővel együtt, nem tudott mihez kezdeni magával a szemetes és elhanyagolt parkban, s az ácsorgás hamarosan türelmetlen sürgetésbe torkollott. Ekkor arra gondolt, hogy egy olyan szórakoztató központot kellene létrehozni, ahol a gyerekek és a szülők együtt szakadhatnának ki a hétköznapok valóságából, tiszta és biztonságos környezetben, felhőtlenül tölthetnék az időt. Gyerekkorában apja sokat mesélt neki az 1893. évi chicagói világkiállítás idején működő vidámparkról, ahol különböző civilizációk elevenedtek meg, bemutatkozott az első óriáskerék, a városnéző kisvonat és egy látványos vadnyugati show.
Apja elbeszélése és saját ötletei alapján 1948-ban készítette el az első terveket a szórakoztató központról, amelyet Mickey Mouse Parknak nevezett el. Rajongói ekkortájt már levelek százaival ostromolták naponta, azért könyörögve, hogy bepillanthassanak a burbanki Walt Disney Stúdió kulisszái mögé. Disney nem tartotta elég látványosnak a stúdió munkáját, de arra gondolt: ha a létesítmény közelében kialakítana egy kisebb vidámparkot hajókázási lehetőséggel, rajzfilmjei világából vett figurákkal, tematikus parkokkal, az valóban szórakoztató időtöltés lenne. Tapasztalatszerzés céljából sorra látogatta a világ szórakoztató létesítményeit, járt a koppenhágai Tivoli parkban, a hollandiai Efteling élményparkban, bejárta az Egyesült Államok vidámparkjait.
Ötletének eleinte nem sok támogatója akadt, Burbank város vezetése sem akarta befogadni a szórakoztató központot. A városatyák attól tartottak, hogy a település vásári hangulatúvá válik. 1953 augusztusában végül egy Anaheimben lévő narancsligetre esett a választása. A kiszemelt terület egy autópálya közelében, mindössze félórányira esett Los Angelestől. Az NBC és a CBS televíziós társaságtól remélt támogatást nem kapta meg, de Roy testvére sikeresen lobbizott az ABC Stúdiónál. Az ABC hajlandó volt 4,5 millió dollár kölcsönt nyújtani, cserében egyharmad tulajdonrészt kértek Disneylandből, valamit heti rendszerességgel adásba kerülő Disney Show-t.
Az építkezés 1954. július 16-án kezdődött el. Négy kerületet - Fantasyland (Képzelet birodalma), Adventureland (Kalandpark), Frontierland (Vadnyugat) és Tomorrowland (Holnapolisz) - és egy széles Fő utcát létesítettek; a park jelenleg nyolc tematikus részből áll. Mindjárt a bejárat mellett, kőbe vésve olvashatók Disney varázslatos szavai: "Ön itt hátrahagyja a mát, és belép a tegnap, a holnap és a képzelet világába." Az építkezésről tudósító Disneyland-sorozat első adása 1954. október 27-én került adásba.
Alig kilenc hónappal később, 1955. július 17-én megnyíltak az azóta ikonikussá vált Disney-kastély kapui. Az eseményt az ABC televízió élőben közvetítette, a műsorvezetők Art Linkletter, Bob Cummings és a későbbi elnök, Ronald Reagan voltak, az adást 90 millió néző követte lélegzetvisszafojtva. Pedig Disneylandben ekkor még távolról sem volt minden a helyén. Folyamatosan szállították és ültették a fákat, a festék még meg sem száradt a padokon, a Fő utcát aznap aszfaltozták, a hölgyek magas sarkú cipője lépten-nyomon beleragadt a fekete masszába. Délutánra alig lehetett mozogni a zsúfoltságtól, a nap szokatlanul melegen sütött, a vízvezeték-szerelők sztrájkja miatt az ivókutak szárazak maradtak. A standokon elfogyott az étel, gázszivárgás miatt néhány témaparkot be kellett zárni. Disneyt annyira lekötötte a televíziós közvetítés, hogy csak másnap értesült a hibákról, amelyeket azonnal kijavítottak, és a sajtó képviselőit meghívták egy második megnyitóra.
Disneylandnek a megnyitó óta több mint 600 millió látogatója volt. A park 25 ezer munkavállalónak ad munkát. Azóta több Disneyland is épült Párizsban, Tokióban, Sanghajban és Hongkongban. Walt Disney, aki a meseparkot tartotta legkedvesebb alkotásának, az avató ünnepségen ezt mondta: "Amíg létezik képzelet a világon, addig Disneyland soha nem készül el teljesen."
MTI
