4p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


			
		

1990. július 3-án az Országgyűlés hosszú vita után úgy döntött, hogy Magyarország nemzeti jelképe a Szent Koronával díszített címer legyen.

A címer bizonyos szabályok szerint, meghatározott színekből és alakokból megszerkesztett, pajzsba foglalt állandó jelkép. A később államcímerré fejlődő magyar királyi címer első eleme a kettős kereszt volt, ezt követte a vörössel és ezüsttel többször vágott pajzsmező. A kettős kereszt alatt a 14. századtól szerepel a hármas halom, amelynek tövéhez koronát helyeztek. A címer pajzsa fölé helyezett nyílt korona idővel zárttá alakult, és a Szent Koronával kezdték azonosítani. A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három nagy hegységet - a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát -, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy nagy folyót - a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát - jelképezi. Ez az úgynevezett kiscímer, a középcímer a magyar korona országainak egyesített címere, a nagycímer pedig a valaha magyar birtokban volt területek címereit egyesíti.

A korona nélküli címert először a Rákóczi-szabadságharc idején alkalmazták, majd az 1848-49-es forradalomban használták újra. A korona levétele azt jelképezte, hogy nem ismerik el a Habsburg királyok hatalmát, az úgynevezett Kossuth-címert az 1849-es trónfosztás után tették hivatalossá. E címer alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett a tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.

A szabadságharc leverése után azt a címert kellett használni, amelynek hátterét az osztrák sas alkotta, a koronás címert az 1867-es kiegyezés után helyezték vissza jogaiba. Az 1918-as forradalom ismét a Kossuth-címert választotta, a Tanácsköztársaság ezt is eltörölte, és inkább a vörös csillagot használta. A két világháború közötti időszakban megint a Szent Koronával díszített változat volt érvényben. 1946. február 1-jétől, a köztársaság kikiáltásától a korona nélküli Kossuth-címer lett a nemzeti szimbólum, de csak három évre. Az 1949-es sztálinista alkotmány szovjet típusú címert adott a népköztársaságnak, ami lényegében nem is volt címer, mert a címerpajzs hiányzott róla. A nemzeti hagyományokat figyelmen kívül hagyó, gyűlölt címer helyébe az 1956-os forradalom idején a Kossuth-címer lépett. A forradalom leverését követően, 1957-ben új címert terveztek, ennek már volt - a nemzeti színekkel, vörössel, fehérrel és zölddel vágott - pajzsa, amelyen a sisakdíszként használt vörös csillag az ország kommunista jellegét és a munkásosztályt jelenítette meg, a pajzstartó búzakalászok pedig a parasztságot jelképezték.

A rendszerváltás idején abban mindenki egyetértett, hogy ezt a címert nem lehet tovább használni, vissza kell térni a hagyományos magyar címerhez. A közvéleményt és a politikusokat is megosztotta azonban, hogy a régi-új állami címer a koronás kiscímer vagy a Kossuth-címer legyen-e. A koronás címer hívei azzal érveltek, hogy a hatalmi jelvény államiságunk történelmi folytonosságát jelképezi, a korona az állam szimbóluma inkább, mintsem a királyságé. A Kossuth-címer felé hajlók e címerben a nemzeti önrendelkezés, a szabadság és függetlenség, a demokratikus törekvések jelképét látták. Felmerült az is, hogy mindkét címer legyen hivatalos, mert mindkettő mellett szólnak komoly történelmi érvek, azaz különböztessék meg az állami és a történelmi címert, s alkalomtól függően használják a koronás, illetve a korona nélküli jelképet - ezt a javaslatot azonban elsodorta az élet.

A kérdésről 1990 nyarán hosszú vita folyt a parlamentben, s egy idő után világossá vált: a koronás, illetve a Kossuth-címer pártját fogók kifogytak a heraldikai, közjogi, politikai érvekből, újabb szempontokat nem találtak egymás meggyőzésére. 1990. július 3-án az Országgyűlés Ház az ellenzék és a kormány beleegyezésével úgy döntött, hogy az általános vitát befejezik. A Parlament még aznap 258 igen, 28 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett úgy módosította az alkotmányt, hogy a Magyar Köztársaság állami jelképe a koronás címer. A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény átvette a rendelkezést, amely szerint Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Az Országgyűlés 2014. december 6-án hozott határozatában március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.