5p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


			
		

1965. június 30-án helyezték üzembe a százhalombattai Dunai Finomítót, Magyarország egyetlen kőolaj-desztilláló üzemét.

Az 1950-es évek második felétől Magyarországon egyre nőtt az olajtermékek felhasználása, de az ország kőolaj-feldolgozó kapacitása igen szerény és elaprózott volt. A kormány ezért döntött úgy, hogy több lépcsőben megépítendő komplex kőolaj-finomítót létesítenek, amelynek célja a gazdaság és a lakosság kőolajtermékekkel való ellátása, az akkor még épülő Barátság I. vezetéken érkező szovjet import kőolaj motorhajtóanyagokká, kenőolajjá és fűtőolajjá történő feldolgozása lesz.

A Nehézipari Minisztérium 846/1960. számú határozata 1960. október elsejei hatállyal megalapította a kezdetben csak hat főt foglalkoztató Dunai Kőolajipari Vállalatot. Az 1961-ben jóváhagyott beruházási programban egy 3 millió tonna/év kapacitású, 14 termelő-, illetve azok működéséhez szükséges energiaellátó segédüzemekből álló vertikális finomító létesítése szerepelt Százhalombattán. A finomító Budapesttől 30 kilométerre délre, a 6-os főút és a Duna által határolt területen, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat közelében épült fel. A helyszín kiválasztásakor több szempontot mérlegeltek: a finomító legyen közel a fővároshoz, a legnagyobb felvevőpiachoz; legyen elegendő terület az esetleges bővítéshez; a Duna közelsége biztosítsa a hűtővizet; legyen könnyű a csatlakozás a termékvezetékhez és a Barátság-kőolajvezetékhez; legyen közúti, vasúti és vízi szállítási útvonalak csomópontjában; legyen képes együttműködni a szintén százhalombattai Dunamenti Hőerőművel.

A generáltervező a Kőolaj- és Gépipari Tervező Intézet volt, de egyes üzemek tervezésében szovjet és jugoszláv tervezőintézetek is közreműködtek. Az építkezés 1962-ben indult meg, a DKV vezetése 1963-ban költözött át Budapestről Százhalombattára. A Barátság-I vezeték magyarországi szakaszát 1962. október 13-án avatták fel, és 1963 végén megkezdte próbaüzemét a Dunai Hőerőmű I. blokkja, ami biztosította a készülő finomító számára a villamos- és gőzenergiát. A DKV létszáma 1964 elején 444 fő volt, közülük 309-en foglalkoztak a beruházással. Az év őszén kezdődött a nagyobb munkaerő-felvétel, elsősorban Zalából, Pétről és a Csepeli Kőolajipari Vállalattól hívtak dolgozókat, akiknek már volt tapasztalatuk a kőolajjal. Az első termelőegység, az AV-1 (atmoszferikus és vákuum-desztillációs) próbaüzeme 1965. áprilisban indult, a termelés 1965. június 30-án kezdődött meg. Az AV-1 üzemmel együtt hatalmas infrastruktúra - víz-, csatorna-, villamos- és gőzrendszer - épült ki.

Az AV-1-es üzem még el sem készült, már a bővítésen dolgoztak. A Nehézipari Minisztérium előterjesztése szerint a "népgazdasági igények jobb kielégítésére szükségessé vált további kőolaj-feldolgozási kapacitás biztosítása és a petrolkémiai bázis létrehozása". A beruházási javaslat 1967. szeptemberben készült el, a következő évben megkezdődött a II. ütem építése, 1975. évi befejezési határidővel. Az új program csaknem 1500 fő új munkaerőt irányzott elő, melynek részeként 110 lakás épült Százhalombattán. Az 1968-ban átadott AV-2 üzemmel a vállalat éves desztillációs kapacitása 2 millió tonnával bővült, így a DKV az ország legkorszerűbb és legnagyobb hatásfokkal dolgozó vállalatává vált. Az örömet beárnyékolta, hogy októberben egy gázrobbanást követően nyolc munkás meghalt, többen súlyos égési sérüléseket szenvedtek.

A DKV nagy figyelmet fordított arra, hogy az ország különböző részeiről munkaerőt csábítson üzemeibe, így 1974-re már 3600 munkavállalója volt. Az 1973-74 évi "olajárrobbanás" - amelyet követően a fejlett országok kőolaj-felhasználása átmenetileg csökkent, majd a korábbinál kisebb ütemben nőtt - nem érintette a DKV termelését, amely évente két számjegyű ütemben nőtt. A következő években a visszaesés azt mutatta, hogy a nagyarányú kapacitásfejlesztés túlzó volt. A kapacitások csökkenő kihasználtságából származó eredménykiesést a DKV a termékszerkezet korszerűsítésével, az export fokozásával, továbbá anyag- és energiatakarékossággal, a feldolgozási veszteségek csökkentésével ellensúlyozta.

Az 1976-os, harmadik beruházási programban a környezetvédelem, a munkakörülmények javítása, illetve a termékminőség javítása szerepelt. Az ipari létesítményekkel egyidejűleg 450 munkáslakás megépítését tervezték.

1984-ben elkészült a katalitikus krakk (FCC) üzem, melynek megvalósításával a finomító évi 1-1,2 millió tonna fűtőolajból benzint, gázolajat, cseppfolyós gázt, propilént és egyéb értékes fehérárut tudott gyártani. Az üzem műszaki-technológiai színvonala addig példátlan volt a magyar olajipar történetében, az akkori világszínvonalnak megfelelő "nyugati" technológiákat alkalmaztak. A fejlesztések eredményeképpen a Dunai Finomítóban előállított motorhajtóanyagok minősége minden időben megfelelt az akkor érvényes legszigorúbb európai normáknak. 1991. október 2-án megalakult az egységes olajipari tröszt, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság, a Mol Rt., ma a Dunai Finomító a MOL Termékelőállítás és Kereskedelem Diviziója (TKD) integrált Finomítás szervezetének részeként működik.

(Főoldali kép forrása: olajmuzeum.hu)

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.