4p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Miskolc és Lillafüred közötti erdei kisvasúton kilencven éve, 1925. május 25-én indult meg a rendszeres személyszállítás.

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV), Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja meredek hegyoldalakon, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből, a diósgyőri vár közeléből a Garadna-völgyben, a Hámori-tó partján kanyarogva jut el a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez, barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz.

A Bükk erdeiben kanyargó kisvasút megépítését 1917-ben határozta el az itteni erdőterületet kezelő Tótsóvári Magyar Királyi Erdőhivatal, hogy megkönnyítse a fa kitermelését és szállítását. A tervezéssel Stern Zsigmond és Stern Imre budapesti mérnököket bízták meg. A kisvasút megépítése az első világháború után kapott szabad utat, mert a trianoni békediktátum után a felvidéki és erdélyi erdők az országhatáron kívülre kerültek, és a kieső faszállítmányokat a bükki kitermeléssel kellett biztosítani. Az engedélyokiratot 1920 februárjában adták ki, Sternék terveinek felülvizsgálatát és a kivitelezést Modrovich Ferenc erdőmérnök kapta feladatul, ő tervezte meg a Mélyvölgyi völgyhidat és a kapcsolódó vonalszakaszokat.

Az alépítményt két irányban kezdték építeni, a ma már nem létező perecesi megállóhelyen - ahol a vasgyárból érkező építkezési anyagokat átrakták - fűtőházat és őrházat emeltek. A Miskolc-Fáskert - Lillafüred - Garadna közötti 17,7 kilométer hosszú fővonalon 1920. november 4-én futott végig az első fával megrakott szerelvény. 1921 végén adták át a forgalomnak a Modrovich tervei alapján készített, 3 kilométeres ládi, 1922-ben a 2 kilométeres kerekhegyi, 1923-ban a 11 kilométeres parasznyai, 1924-ben pedig 4,5 kilométeres tatárároki szárnyvonalat. Az 1940-es évek végére a parasznyai szárnyvonal 17 kilométeresre bővült, és 1963-ban ezen is megindult a személyszállítás.

Bár a gőzvontatású kisvasutat eredetileg a Bükkben kitermelt fa gazdaságos szállítására építették, hamarosan a turisztikai igények kielégítésében is fontos szerepet játszott. Alkalmanként már 1923-tól folyt személyszállítás: az utasokat 4 teherkocsi vitte, a vagonok platójára lócákat erősítettek.  A kereskedelemügyi miniszter 1924. május 3-i rendeletében engedélyezte a rendszeres személyszállítást, ezután készültek el a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében az első nyitott személykocsik (közülük több ma is közlekedik), amelyek először 1925. május 25-én szállítottak utasokat, ettől kezdve személykocsikkal hétköznapokon két, vasár- és ünnepnapokon hat pár vonat közlekedett. A lillafüredi Palotaszálló elkészülte, 1929 után a kisvasúton kormányzati különvonatok is jártak.

A lillafüredi kisvasút képekben (Galéria) (Forrás: kisvasut.hu)

A Szinvavölgyi Erdei Vasút elnevezést 1929 májusában a Lillafüredi Állami Erdei Vasút név váltotta fel. Ebben az évben helyezték üzembe az első motorvonatokat is, a gőzvontatás véglegesen 1972-ben szűnt meg. Erre az időre esett a kisvasút első fénykora: lehetővé vált az éjszakai fuvarozás, a motorvonatok évi 20 ezer kilométert teljesítettek, a Miskolc-Eger műút építési anyagszükségletét is a vasút szállította. 1939-ben a kisvasút hálózatának hossza 36,3 kilométer volt, tíz pályaudvarral és huszonhat megállóhellyel, teljesítménye több mint egymillió árukilométer volt.

A második világháború okozta károkat 1945 és 1947 között javították ki, és további fejlesztések is történtek. A teherszállítás az 1960-as évektől, a motorizáció előretörésével fokozatosan visszaesett. A fővonalat első ízben 1972-ben rövidítették meg, a Szent Anna-templom és Fáskert közötti miskolci szakaszt szüntették meg városfejlesztési okok miatt. 1978-ban a Fáskert és Dorottya utcai szakaszon szedték fel a síneket, azóta a Dorottya utca a fővonal városi végállomása. A főleg teherszállításra használt vonalakat megszüntették, 1994-től a kisvasút kizárólag személyforgalmat bonyolít.

És az 1,7 milliárdos MÁV-motorvonatok! (Galéria)

Napjainkban a LÁEV-et az Északerdő Zrt. működteti a 13,9 kilométeres, menetrend szerint üzemelő Miskolc - Lillafüred - Garadna fővonallal és a parasznyai ágon a 10,6 kilométeres Papírgyár - Mahóca közötti szakasszal, ez utóbbin a szerelvények csak alkalmanként közlekednek. Az erdei vasúton utazók száma évente mintegy 200 ezer fő, ami annak is köszönhető, hogy számos kisvasútra épülő programot szerveznek a Múzeumok Éjszakája, a Kisvasutak Napja, a Fazola Napok stb. alkalmából. Az Északerdő Zrt. különvonatot indít a szeptemberi szarvasbőgés idején, és nagyon népszerű a Mikulásvonat is, amely 2003 óta november-december három hetében közlekedik Diósgyőr és Lillafüred között. A LÁEV 2009 januárjában szakmai tevékenységéért megkapta az Észak-Magyarország Turizmusáért Nívódíjat.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!