A tőzsde még a kiegyezést megelőzően, 1864. január 18-án nyílt meg Pesten. A börze - ahogyan akkoriban nevezték - eleinte kizárólag értékpapírok kereskedelmével foglalkozott, de 1868-ban magába olvasztotta a Gabonacsarnokban folyó tevékenységet is, ekkor vette fel a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet. 1905-ben új, fényűző otthont kapott, ekkorra készült el az Alpár Ignác tervei alapján épült szecessziós Tőzsdepalota a Szabadság téren.
Az első világháború kitörésekor a tőzsdét bezárták, csak 1919. október 20-án, a Tanácsköztársaság bukása után nyitotta meg ismét kapuit. A börze egy háromnegyed éves szünetet leszámítva - a nagy gazdasági világválság idején, 1931 júliusától 1932 áprilisáig a német bankzárlat és a kontinens bankjainak pénzügyi összeomlás miatt szünetelt az adásvétel - Budapest ostromának kezdetéig, 1944. december közepéig működött.
A második világháborút követő hiperinfláció idején valutával és arannyal kereskedtek a romos épületben, amelyet hivatalosan a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetésekor nyitottak meg ismét. A kormány 1948. május 25-én, két hónappal a magyar ipar zömét érintő államosítás után feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét. Az állami tulajdonba vett Szabadság téri palotában előbb a Lenin Intézet, később a Technika Háza működött, 1957. május 1-jétől pedig a Magyar Televízió székháza lett, az MTV 2009-ben költözött ki innen.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a rendszerváltást követően, 1990. június 21-én nyílt meg ismét, 41 alapító taggal. Az induláskor mindössze egyetlen részvénnyel, az IBUSZ-szal lehetett kereskedni. A BÉT történetében meghatározó volt az alapítással egy időben kezdődő privatizáció, a kilencvenes évek elején számos cég (Skála-Coop, Mol, OTP, Richter Gedeon, Globus stb.) magánosításában játszott kulcsszerepet. A tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés 1995-ig működött. Az értékpapírok adásvétele a kereskedési teremben és a távkereskedési rendszerben egészen 1998 novemberéig együttesen folyt, ekkor vezették be az új távkereskedési rendszert.
Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, 1992-től a Deák Ferenc utca és a Váci utca sarkán álló patinás épületben zajlott a kereskedés. 2007 márciusában a BÉT az Andrássy útra, az egykori Herczog-palotába költözött, s idén februártól ismét a Szabadság téren, a Tőzsdepalota melletti Bank Centerben folyik a tevékenység.
Az értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde 2005. november 2-án lezárult egyesülése óta egy helyen működik az érték- és hitelpapír, valamint az áruszekció. A BÉT származékos piaca 1995 óta áll a befektetők rendelkezésére, itt határidős és opciós kontraktusokkal folyik a kereskedés. BUX-kontraktussal a határidős piac indulása óta, 1995. március 31. óta lehet kereskedni. A BÉT 1998 júliusában vezette be az egyedi részvényeken alapuló kontraktusait, az opciós piac, a szabványosított termékek újabb köre jelent meg 2000 februárjában, és 2004 szeptemberében megindult a második index alapú termék, a BUMIX-kontraktus kereskedése is.
A versenyképesség megőrzése érdekében 2002-ben az új tőzsdetanács az önálló jogi személy szervezeti forma helyett a gazdasági társasági forma mellett döntött, megalakult a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától Zártkörűen Működő Részvénytársaság). A tőzsdetanács, a tőzsdetitkárság helyébe az igazgatóság, részvénytársaság ügyvezetősége lépett. 2004-ben jelentős átrendeződés zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a tőzsde többségi részesedését.
A Budapesti Értéktőzsde 2010. január 14-től tagja a CEESEG AG Holdingnak, amely 50,45 százalékban tulajdonosa a BÉT-nek, 100 százalékban a bécsi, 92,74 százalékban a prágai és 99,85 százalékban a ljubljanai tőzsdének. A Tőzsdeszövetség együttesen kínál egyszerű hozzáférést négy vonzó, hosszú távú növekedési lehetőségekkel rendelkező piachoz.
A BÉT 2011 novemberében elindította alternatív kereskedési platformját BÉTa Piac néven, amelyen az induláskor tíz európai nagyvállalat papírjaival lehetett kereskedni. 2013. december 6-án indult el a tőzsde új kereskedési rendszere, a XETRA, amely leváltotta a tizenöt éve használatban lévő régi rendszert. Az új kereskedési platform bevezetésével a magyar tőzsdén jegyzett cégek Európa 18 országának kereskedőivel, befektetőivel kapcsolódnak össze közvetlenül, míg a hazai befektetési szolgáltatók és befektetők több ezer új befektetési eszközhöz kapnak közvetlen elérést, megnyitva ezzel a teret a további piacbővülés lehetősége előtt.
MTI
