Egy éve, 2008 szeptember elsején lépett hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény. Az azóta tapasztalt panaszokról szerdán sajtótájékoztatón számolt be a három érintett hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság (NFH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
Milliós bírságok megtévesztő reklámok miatt
"Az elmúlt egy évben 13 ügyet zártunk le, összesen 168 millió forint bírságot szabtunk ki. Jelenleg sok ügyünk már a végső stádiumban van, a következő egy hónapban akár egy tucat eljárás is lezárulhat, így vélhetően a 168 milliós összeg is jelentősen emelkedni fog" – vázolta fel Nagy Zoltán, a GVH elnöke. A szakember hozzátette: hatóságuk több mint 500 panaszt kapott tavaly szeptember óta.
Nagy Zoltán konkrét példákat is említett: a Penny Market például azért kapott több milliós büntetést, mert eltérés volt az akciós újságban szereplő ár és a blokkon szereplő összeg között. A Hildet megtévesztő reklámjai miatt 30 millióra bírságolta a versenyhivatal, míg a mobilinternet-szolgáltatók közül többen kaptak 10 illetve 15 milliós bírságot.
"Mi csak a fogyasztók egyedi panaszai alapján járunk el a tavaly hatályba lépett törvény alapján, a teljes piacot érintő ügyek ugyanis a GVH-hoz tartoznak" – emelte ki Farkas Ádám, a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke. A pénzügy felügyelet legnagyobb „fogása” a Budapest Bank megbírságolása volt az elmúlt egy évben, a pénzintézet 5 milliós büntetést kellett, hogy fizessen a megtévesztő reklámjai miatt.
Az NFH körülbelül 1300 eljárást folytatott le 2008 szeptembere óta, ezek mintegy 10 százaléka történt a fogyasztók kezdeményezésére" – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Wittich Tamás. Ezekben az eljárásokban eddig mintegy 50 millió forint bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi hatóság.
"Érkezett például panasz egy kínai balzsam kapszulával kapcsolatban, melynek esetében nem sikerült bizonyítani, hogy jó hatással van az egészségre” – vázolt fel egy konkrét példát a fogyasztóvédelem főigazgatója. Emellett a hatóság kiemelten vizsgálta a termékbemutatókra szervezett utazásokat, melyekkel kapcsolatban szintén sok volt a panasz. Wittich Tamás elmondta: legtöbbször azt kifogásolták, hogy a termékbemutatón a cég azzal próbálta meggyőzni a jelenlévőket, hogy másnap már drágább lesz az adott termék.
A hatóság főigazgatója elmondta: élelmiszerekkel kapcsolatban is érkeztek panaszok, például egyes élelmiszerek összetételét illetően. „Előfordult például, hogy egy száraztészta csomagolásán az volt feltüntetve, nyolc tojásos, azonban a vizsgálat kimutatta, hogy csak 5,6 tojást tartalmaz” – mondta el Wittich Tamás.
Hatékony együttműködés
A szerdai sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az elmúlt egy évben sikeres volt az együttműködés a három érintett hatóság között, ezért nem is tervezik, hogy módosítják a megállapodást.
"A hatásköri problémákat szerencsére sikerült úgy rendezni, hogy a fogyasztók ne szenvedjenek kárt" – emelte ki Wittich Tamás. Az Európai Unióban is megkezdődött egy irányelv kidolgozása a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatban, a három magyar hatóság a szerdai tárgyaláson abban is megállapodott, hogy ennek kidolgozásakor is közösen fogják képviselni az álláspontot.
A három intézmény közleményében azt is kiemelik, hogy az általuk az elmúlt egy évben lefolytatott vizsgálatok hozzájárultak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorításához, illetve elősegítették a tisztességes magatartást.
Menedzsment Fórum
