A Greenpeace "Energiaforradalom: A fenntartható energiagazdálkodás lehetőségei Magyarországon a 21. században" című elemzése 2050-ig vázolja fel a szükséges tennivalókat. A civil szervezet szerint az energiafelhasználást a jelenlegi évi több mint 1.100 Petajoule-ról 369 Petajoule-lal kell csökkenteni. Ez az előfeltétele annak, hogy a Paksi Atomerőmű termelését megújuló energiaforrásokkal váltsák ki úgy, hogy eközben a fosszilis energiaimport igénye is mérséklődik.
A Greenpeace a szükséges energiatakarékossági feladatok között említi az áramot és a hőt termelő erőművek hatásfokának javítását a mai átlag másfél-kétszeresére. Emellett le kell faragni a villany és a hő szállítása során keletkező veszteségeket is. A környezetvédő szervezet a fogyasztói oldalon is szükségesnek tart az energiafogyasztásban "jelentős csökkentést", ám annak pontos mértékét nem számszerűsíti. A tanulmányból annyi derül ki, hogy nem csak a technológiai fejlődés, hanem az energiatudatos felhasználói szokások kialakulásának is hozzá kell járulnia a fenntartható energiagazdálkodáshoz.
A Greenpeace által előrevetített jövőkép szerint 2050-re a teljes energiafogyasztás mintegy 44 százalékát megújuló energiaforrásokkal termeli meg az ország. A villamosenergia-szektorban a zöldáram-termelés aránya több mint 60 százalék lesz, a hőenergiát tekintve pedig az alternatív energiák részaránya 66 százalékot ér el. A megújuló energiák elterjedésének köszönhetően a megújuló technológiákkal összefüggő iparágakban várhatóan 40–60 ezer új munkahely keletkezik az elkövetkező évtizedekben.
A környezetvédő szervezet a közlekedésben nem látja megoldásnak a mezőgazdaságban előállított bioüzemanyagokat, hanem inkább a mobilitásigény visszafogását és az energiahatékonyabb közlekedési módokra való áttérést szorgalmazza.
A Greenpeace forgatókönyve szerint a szén-dioxid-kibocsátás a 2005. évi 58 millió tonnáról 2050-re 7 millió tonnára csökken a század közepére. Az egy főre eső éves kibocsátás a jelenlegi 5,8 tonnáról 2050-re 1 tonnára esik vissza. A tanulmány elkészítésében az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC), Magyarországról pedig az Energia Klub működött közre.
