Valaska József felhívta a figyelmet, hogy a társaság többségi tulajdonosa, a német RWE már 2006-ban eldöntötte, hogy a 2020-as évekre új technológiával látja el az áramtermelő blokkokat. Ennek során a szén-dioxidot ezer méter mélyre, olyan földrétegekbe pumpálják, ahol akár 3 millió évig is tárolható.
Az uniós irányelv tervezete szerint az 1990-es bázishoz képest 2020-ra az EU-ban 20 százalékkal kell csökkenteni a klímaváltozásért felelős szén-dioxid kibocsátást. Az erőművek esetében ugyanakkor a 2003-as év kibocsátási értékét határoznák meg bázisként.
A környezetvédelmi tárca korábbi közlése szerint Magyarországon 18 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázkibocsátást 2020-ig a bázisidőszakhoz képest. Ezt a célt úgy kell teljesíteni, hogy az ország legkevésbé klímabarát ipari létesítményeinek – köztük a Mátrai Erőműnek - összesen 21 százalékkal kell csökkenteniük kibocsátásukat.
Az ipari szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon mintegy 30 millió tonna volt 2005-ben, az erőművekre ebből 12 millió tonna jutott. A 6,2 millió tonna szén-dioxidot kibocsátó Mátrai Erőmű a teljes magyar ipari kibocsátás 20 százalékáért, a villamosenergia-ipar emissziójának pedig, több mint 50 százalékáért felelős.
Terveik szerint 2009-re már az erőmű által felhasznált tüzelőanyag 10 százalékát teszi majd ki a biomassza.
Ez azért fontos, mert a megújuló energiahordozókkal végzett áramtermeléskor keletkező szén-dioxid nem számít bele a tagállamok számára meghatározott szén-dioxid kvótába - magyarázta a szakember.
Így a 2003-as évi 7,5 millió tonnáról 2009-re 5,8 millió tonnára csökken a szén-dioxid kibocsátásuk, ezzel nem csupán határidő előtt, hanem az előírt 20 százalékkal szemben 22 százalékkal mérséklik az emissziós értéket.
