A Koscsó Lajos és Magda Sándor MSZP-s képviselők által benyújtott indítványok többek között 40-ről 20 százalékra mérsékelnék az üvegházgázok 1990 és 2020 között előírt kibocsátás-csökkentését, mivel érvelésük szerint a 40 százalékos mérték túlságosan korlátozná a magyar gazdaság fejlődését.
Mint Láng István akadémikus, a klímatörvényt kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) társelnöke már többször rámutatott, a legfrissebb adatok szerint már mostanáig 30 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. Ebből következően a javasolt 20 százalékos mérséklés valójában - a jelenhez viszonyítva - kibocsátás-emelkedést jelent.
Láng István a gazdasági bizottság keddi ülésén megerősítette, hogy a klímatörvényben kitűzött célok nem követelik meg nagy iparvállalatok bezárását, és elbocsátási hullámokhoz sem vezetnek majd.
Mint emlékeztetett rá, Európa eddig egyetlen, brit klímatörvénye a magyar törvényhez hasonlóan 80 százalékos kibocsátás-csökkentést ír elő 2050-ig. A módosító indítványok ehelyett 2025-ös dátumot javasolnak, 25 százalékos céllal.
A módosító indítványok, amelyeket a gazdasági bizottság mellett a környezetvédelmi tárca és a jogszabály előterjesztői sem támogatnak, meghiúsíthatják a klímatörvény jelen parlamenti ciklusban történő elfogadását. A Ház február 22-i, ebben a ciklusban utolsó ülésen főszabály szerint csak akkor kerülhet sor végszavazásra, ha visszavonják a módosító indítványokat.
