Azzal mindenki egyetért, hogy a megújuló villamosenergia-termelést ösztönözni kell, de olyan támogatási rendszerre van szükség, amely független az árszabályozó hatóság döntésétől. Grabner Péter szerint továbbra is kérdéses, hogy az állami támogatás szempontjából az Európai Bizottság hogyan minősíti a megújuló villamos energia további ösztönzését, amely az új villamos energia törvényjavaslat tartalmaz.
A megújuló villamosenergia-termelést a politika preferálhatja, de ennek ára van - hangsúlyozta Grábner Péter. A MEH osztályvezetője emlékeztetett arra, hogy a tavaly megtermelt 1198 gigawattóra biomassza-alapú villamos energiából mindössze 69 gigawattnyit termeltek meg korszerű technológiával.
Az erőművek esetében különösen nagy teher a szén-dioxid-kibocsátás. Erről Tardy Pál, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés műszaki igazgatója beszélt. Magyarországon 2005-ben a 27,591 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás 55,7 százaléka az erőművek kibocsátása volt. Az áram azonban speciális termék ebből a szempontból is. Mivel nincs valódi nemzetközi piaca, az erőműveknek nem jelent versenyhátrányt a szén-dioxid kvóta megfizetése.
Ezek a vállalkozások a szén-dioxid kvóta árát képesek érvényesíteni az áramárban, mégpedig úgy, hogy a legkevésbé korszerű, a legmagasabb kibocsátású és legdrágábban termelő erőművek árához igazítják az árat. Ebben a helyzetben a termelők előtt két lehetőség van: fenntartják vagy növelik a termelést, és megfizetik a szén-dioxid árát, vagy pedig csökkentik a termelést és szén-dioxid kvótát adnak el. Az ipar számára adott a lehetőség a saját erőmű építésére is - mondta Tardy Pál.
