Kénytelenek kizsigerelni magukat a magyar egyetemisták

A friss diplomások 78 százaléka egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott legalább a felsőfokú képzés egyes szakaszaiban – idézte a Népszava az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as kutatásának összefoglalóját. A felmérésben a 2018-ban, illetve 2022-ben végzett hallgatók helyzetét vizsgálták.

A párhuzamos tanulás és munkavégzés főként az esti, a levelező és a távoktatásban tanulókat jellemzi. Náluk 94,5 százalék volt azoknak az aránya, akik egyetem mellett is dolgoztak. A nappali tagozaton tanulóknál 72 százalék volt ez az arány. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell azt mondta a napilapnak, hogy a hallgatói munkavégzésnek anyagi okai vannak. A családok egyre kevésbé engedhették meg maguknak, hogy támogassák egyetemista gyermekeiket, miközben az ösztöndíjak négy éve változatlanok. A minimális tanulmányi ösztöndíj 8500 forint, a maximális 30 ezer forint körül mozog.

Eközben az albérletárak is jelentősen megugrottak és nem nőttek a kollégiumi férőhelyek. A felmérésben vizsgálták a frissdiplomások munkaerőpiaci státuszát is. E szerint a végzettek 89 százaléka dolgozott a kérdőív kitöltésének idején, míg 11 százalékuk sosem vagy az adatfelvételkor épp nem dolgozott. A munkanélküliek aránya a művészet-közvetítés képzési területen volt a legmagasabb (15,6 százalék). Az egyéb művészeti területen 10,9 százalék, a bölcsészettudományi területen 5,9 százalék, az agrárképzési területen végzettek körében 5,2 százalék volt ez az arány. A felmérés válaszadóinak 6 százaléka jelezte, hogy a megkeresés időpontjában éppen külföldön dolgozott. A külföldi munkavégzés az átlagnál gyakoribb az agrár- (10,7 százalék), a természettudományi és a művészeti területen (10-10 százalék) végzettek körében. A megkérdezettek 56 százaléka szerint a felsőoktatási tanulmányok inkább nem vagy egyáltalán nem készítenek fel a külföldi munkaerőpiaci érvényesülésre.