A heti Kormányinfón Gulyás Gergely a szerda este érkezett felvételi ponthatárokra is reagált, és elújságolta azt az egyébként nyilvánosan a felvi.hu oldalán nem elérhető adatot, miszerint 10 514 jelentkezőt vettek fel pedagógusképzésre. Szavai szerint mindez azt igazolja, hogy a pedagógus-utánpótlás biztosított – azonban ezzel van egy kis bibi.
Elsőként maga a pedagógusképzés definíciója a kérdés, ugyanis a felvételi klasszifikáció szerint ide tartozik a klasszikus tanár és tanító szakok mellett például a gyógypedagógia, óvodapedagógus, és a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak, azaz a fentebb említett 10 514 jelentkező egy része egyáltalán nem biztos, hogy olyan területen fog dolgozni, ahol az elmúlt időszakban kritikussá vált tanárhiány igazán megjelent.
Cikkünk írásakor a 2023-as általános eljárás szakokra bontott, a felvettek pontos számát megmutató adatait még nem tették közzé, így a felvi.hu-n elérhető, jelentkezők számáról szóló statisztika alapján vizsgáltuk azt, hogy mégis mennyire volt jogos a Miniszterelnökséget vezető miniszter következtetése. A statisztikához az osztatlan tanári képzések, azaz a klasszikus tanárszak, valamint az általános iskolai tanítószak adatait használtuk.
Emellett például informatikus-könyvtáros szakon és a mesterképzéseken is képeznek tanárokat, azonban miután Gulyás Gergely az utánpótlást emlegette, fontosnak tartottuk, hogy azokat a jelentkezőket nézzük meg, akik kifejezetten azért lépnének be a felsőoktatás rendszerébe, hogy majd egyszer taníthassanak.
Mélyponton a tanárképzésre jelentkezők aránya
A 2023-as általános eljárásban 126 449-en jelentkeztek valamilyen egyetemi szakra, közülük osztatlan tanári képzésre 3357-en, míg tanítóképzésre 2523-an adták be a jelentkezésüket, ez a felvételizők 2,65, illetve 1,99 százalékát jelenti.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, a tanár- és tanítóképzésre jelentkezők aránya az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent, ráadásul az elmúlt két évben összességében is mélypontra esett a tanári szakra jelentkezők aránya. Mindez arra utal, hogy a rendkívül alacsony, a megélhetést is alig biztosító fizetések, a tanári tüntetéseken elhangzó követelések semmibe vétele, valamint a státusztörvény átnyomása sokakat elriasztott ettől a pályától.
A követelményeket nem lehet tovább csökkenteni
Különösen aggasztó az, hogy a jelentkezők aránya úgy zuhan, hogy mindeközben a követelmények egyáltalán nem nőttek, sőt: az ELTE Tanárképző Központjában például már egy egy gyenge négyesnek megfelelő középszintű érettségivel, valamint egy 60 százalékos emelt szintű angol érettségivel is elérhető 290 pont elég volt ahhoz, hogy valaki angol-földrajz szakos tanárnak tanulhasson. Ha a jelentkezőnek voltak más pluszpontjai is, ennél rosszabb érettségi eredményekkel is felvették volna.
A rendkívül alacsony ponthatárokról a G7 is írt cikkében részletesebben, a portál cikke szerint a felvételi eljárás során különösen kirajzolódtak az egyes intézmények közötti különbségek is, így például a Dunaújvárosi Egyetem gépészmérnök nappalijához már 164 pont is elég volt, a Gábor Dénes Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakra 162, a gazdaságinformatikusra pedig 152 ponttal is felvették, aki hozzájuk jelentkezett – a Corvinuson ez utóbbi szakoknak 450 pont felett alakult a ponthatára. Azaz most már kifejezetten rossz jegyekkel és kevés ponttal is lehet valaki egyetemista, a jelenségre pedig a munkáltatók is reagáltak, hiszen az egyes intézmények diplomáival érkező potenciális munkavállalókat már nem fogadják.
