Egyetlen nap alatt tízezer szavazatot adtak le a magyar emberek a történelmi léptékű, alternatív oktatási népszavazáson, ahol bárki elmondhatja véleményét október 23-30. között. Az aHang és az Egységes Diákfront által szervezett alternatív referendumon a közoktatás kérdéseire és változására nyitott választópolgárok 7 kérdésben mondhatják el a véleményüket az oktatásról.
A szervezők célja, hogy bebizonyítsák: hiába lehetetlenítették el az összes oktatással kapcsolatos népszavazási kérdést, az emberek igenis véleményt akarnak mondani a rendszerről.
Szeretnék, ha minimum 200 ezer ember részt venne, és leadná a szavazatát az alternatív népszavazáson, mert úgy vélik, ekkora bázissal már nyomást tudnának gyakorolni a kormányra.
A 7IGEN-es oktatási népszavazás több ponton is újítást hoz majd a hazai politikai részvételiség formájában.
Például szavazhatnak azok is, akik 2023. október 23-ig betöltötték a 16. életévüket.
Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja Facebook-oldalukon hangsúlyozta, kiemelten fontos, hogy a diákok, akik leginkább érintettjei az oktatás helyzetének, maguk is véleményt alkothassanak az ügyben.
Próbálnak minden megyében ott lenni, több, mint 100 ponton várják az embereket, ahol személyesen lehet szavazni, de fontos, hogy online is le lehet adni a voksokat.
Kedden sajnos egy atrocitás is történt, ugyanis Vácon már az első napon több alkalommal is megpróbálta felszámolni a szavazósátrat a közterület-felügyelet, arra hivatkozva, hogy a város jegyzője nem járult hozzá annak felállításához.
Az önkormányzat azonban nem kötheti közterület-foglalási engedélyhez vagy közterület-használati díj fizetéséhez az aláírásgyűjtést – áll aHang közleményében. De a diákok munkáját az is megnehezítette Vácon, hogy reggel a népszavazás anonim ellendrukkerei ellopták a szavazósátrat, méghozzá egy gurulós bevásárlókocsiban, az ügyben rendőrségi feljelentést tesz az aHang.
A 7IGEN kampány kérdései a következők:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50 százalékos béremelést a pedagógusoknak?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?
Az alternatív oktatási népszavazás eredetileg úgy indult, hogy a diákok mind a 7 kérdését visszadobta a Nemzeti Választási Bizottság, és a Kúrián sem sikerült megtámadniuk a döntést.
Óriási szükség van a közoktatás mielőbbi pozitív változásaira, hiszen a Népszava friss híre szerint Maruzsa Zoltán államtitkár a státusztörvény bevezetésével béralkut ígért a pedagógusoknak, de a tankerületetek sorra utasítják vissza a próbálkozásokat. A laphoz eljutott tankerületi levélben arra hivatkozva utasították vissza egy több mint 20 éve a pályán lévő, több diplomával és képesítéssel rendelkező, két iskolában is tanító pedagógus bérkorrekcióra vonatkozó megkeresését, hogy az új teljesítményértékelő rendszer még nincs bevezetve, így legkorábban 2025. szeptemberétől számíthat bérmódosításra. Hasonlóképp járt több más pedagógus is, akik megpróbálkoztak a béralkuval.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint az elutasítás valódi oka az lehet, hogy a tankerületeknek egyszerűen nincs költségkeretük arra, hogy a törvényben rögzített bérsávok alsó határától érdemben eltérjenek.
Ezért hamarosan kezdeményezni fogják a Belügyminisztériumnál a sztrájkbizottság újbóli összehívását, tagjaik körében pedig elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot, ahogy azt is, a sztrájkon kívül milyen más akciókban vennének részt. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is arról számolt be, hogy felmérést indítanak a sztrájkhajlandóságról, egyúttal hozzátette:
"Egyértelművé vált, hogy a pedagógusok béremelését a magyar kormány akadályozza, nem pedig Brüsszel".
