A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikájának segítségével megpróbáltuk felmérni, hogy mely ágazatban dolgozókat viselhették meg legkevésbé az elmúlt időszak munkaerőpiaci viszontagságai. Ezúttal a legegyszerűbb mércét, a három évvel ezelőtti állapothoz történő viszonyítást választottuk, mely szerintünk a legjobban szemlélteti a bekövetkezett változásokat.
Voltak igen szép gyarapodások
Nemzetgazdasági szinten a tavaly novemberi 162,5 forintos átlagos hazavitt összeg 17,8 százalékkal haladja meg a 2010 azonos havi adatát. Ez egyben azt is jelenti, hogy mivel 11,7 százalékosra tehető a vizsgált időszak pénzromlási üteme, reálszinten is többet ér az átlagfizetése. A magasabb fizetésekkel jellemezhető versenyszférában 21,4, a közszférában pedig 10,2 százalékkal vihettek haza többet a dolgozók tavaly novemberben mint 2010-ben. Ahogy az látható, a közszférában bekövetkezett növekedés elmarad az infláció mértékétől, ez azonban inkább összetétel-hatásnak köszönhető, mivel a megnövekedett közmunka a bérek átlagát lehúzza.
Érdekesebb azonban a fizetések ágazatok szerinti lebontása. A legnagyobb mértékben a bányászat, kőfejtés területén növekedtek a hazavitt összegek a vizsgált időszak alatt. A 2013 novemberi 216 869 forint ugyanis 36 százalékkal haladja meg a három évvel korábbi szintet, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgozók 335 472 forintos fizetése pedig 35 százalékos gyarapodás eredménye. Szintén majdnem 30 százalékos volt a nettó bér növekedésének mértéke az információ, kommunikáció ágazatában dolgozók esetében is.
Meglepő: van, ahol kevesebbet keresnek, mint 2010-ben
Amellett ugyanis, hogy voltak kiemelkedő bérnövekedések is, találtunk olyan területet is, ahol bizony kevesebbet visznek haza az alkalmazottak, mint 2010 év végén tették. A humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban dolgozók átlagos 93 930 forintos nettó fizetése ugyanis 7,1 százalékkal kevesebb a 2010-esnél, amikor is 101 078 forinttal gyarapíthatták a családi költségvetést. Mivel a terül két nagyobb részre bomlik, melyekre szintén közöl adatot a KSH, ki is derül, hogy ez a csökkenés a szociális ellátás területén dolgozók bércsökkenéséből fakad. Itt ugyanis "mindössze" 67 742 forint a nettó fizetés, ami 18,6 százalékkal kevesebb a 2010 novemberinél. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy tavaly a minimálbér után 64 190 forintot kaptak kézhez az érintettek, vagyis a szóban forgó ágazatban dolgozók bére alig haladta meg a minimálbért.
Nem is csoda hát, hogy az ezen a területen dolgozók mielőbbi egyeztetést sürgettek a kormánnyal (a szociális életpályamodellről egyébként hamarosan elkezdődhetnek a tárgyalások), és a szakszervezetek az egészségügyi bérrendezés szociális ellátásra történő kiterjesztését szerették volna elérni korábban.
Ezzel szemben egyébként a humán-egészségügy területén jobb volt a helyzet, hiszen az átlagos 145 142 forintos nettó fizetés 19 százalékkal több a 2010-esnél.
Van trükk?
Mivel ismerjük a statisztika lélektanát, így érdemesebb kicsit jobban a számok mögé nézni. Az átlagos nettó fizetés ugyanis nemcsak a tényleges béremelésnek köszönhetően növekedhet, de segítheti a jobb statisztikát az is, ha a területen létszámcsökkenés következtében az alacsonyabb béren foglalkoztatottak bocsátják el, és vica versa.
Ennek megfelelően a bércsökkenést "elszenvedő" szociális ellátás ágazatban a 3 évvel ezelőttinél majdnem 20 százalékkal alacsonyabb nettó bér mellett 55 százalékkal lett több az alkalmazottak száma. Míg 2010 novemberében közel 150 ezren dolgoztak a területen, 2013 tizenegyedik hónapjában 233 volt ez a szám. A létszámváltozás ebben az esetben statisztikailag akkor húzhatja le ilyen mértékben a nettó béreket, ha főként alacsonyabb bérért alkalmazott dolgozók kerültek az ágazatba.
A bérek változási rangsorának másik végén a bányászat, kőfejtés áll, ahol az alkalmazotti létszámot tekintve 9,4 százalékos csökkenés következett be. Vagyis az átlagos nettó növekedésében statisztikailag segítségre lehetett az alacsonyabb bérű dolgozók leépítése is. És nagymértékben akár ugyanennek a folyamatnak köszönhető az amúgy rezsicsökkentéssel leginkább sújtott villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén dolgozók 35 százalékos átlagos bérnövekedése is.
Egy területre még kitérnénk a cikkünk végén, mégpedig a már korábban is említett információ, kommunikációra, mivel itt a közel 30 százalékos nettó növekedés 7,7 százalékkal több alkalmazott mellett valósult meg. Ez növekvő munkaerőigényre utal, az új alkalmazottakat pedig a korábbi átlagnál magasabb bérért veszik fel a cégek.
Székely Sarolta
mfor.hu
