A képviselők "Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslathoz kedden benyújtott módosító indítványának indoklása szerint a módosítás jogtechnikai és foglalkoztatáspolitikai pontosítást céloz.
A törvényjavaslat csak az egyik jelentős atipikus foglalkoztatási forma, a munkaerő-kölcsönzési tevékenység keretében foglalkoztatottakra vonatkozó elvárt béremelés speciális szabályait alkotta meg, míg a másik jelentős atipikus foglalkoztatási forma, az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatás által érintett munkavállalók esetében ez nem történt meg. Tekintve, hogy az ilyen típusú foglalkoztatás évente mintegy 120.000, iskolaszövetkezet keretében foglalkoztatott nappali tagozatos tanulót, hallgatót érint, kiemelten fontos foglalkoztatáspolitikai cél e speciális jogviszonyok különös szabályait is megalkotni az elvárt béremelés területén - olvasható a módosító indítvány indoklásában.
A fideszes indítvány a munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám számítását úgy módosítaná, hogy az iskolaszövetkezetnél figyelmen kívül kell hagyni azt a nappali tagozatos tanuló, hallgató munkavállalót, aki olyan, az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezetnél működik közre az iskolaszövetkezet teljesítésében, ahol az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezet - az általa tett nyilatkozat szerint - saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.
Egy másik, Kara Ákos által jegyzett módosító javaslat arról rendelkezik, hogy azon munkavállalók után, akiket a visszamenőleges béremelés elhatározásakor már nem foglalkoztattak, de a visszamenőleges béremeléssel érintett hónapokban még igen, ne lehessen szociális hozzájárulási adókedvezményt igénybe venni. A javaslat célja az indoklás szerint az, hogy az adózók minél előbb, minél szélesebb körben megvalósítsák a visszamenőlegesen végrehajtott béremelést.
A módosító javaslat továbbá pontosítja a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó úgynevezett "rugalmassági klauzula" feltételeit, amely lehetőséget teremt arra, hogy pusztán adminisztrációs tévedés ne alapozza meg a munkáltató valamennyi munkavállalóját érintően igénybe vett szociális hozzájárulási adókedvezmény jogszerűtlenségét, és így adókülönbözet (adóhiány) megállapítását.
MTI
