Folytatódtak a mintegy fél éve megindult pozitív tendenciák a hazai munkaerőpiacon – legalábbis erre lehet következtetni a KSH csütörtökön publikált adataiból.
Csúcson az aktívak száma
A gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és regisztrált munkanélküliek együttvéve) száma 4 millió 288 ezerre rúgott 2010. július-szeptember között a 15-74 éves korosztályban - ilyen magas értékre az elmúlt tíz évben nem volt példa.
Ezzel párhuzamosan az aktivitási arány is évtizedes csúcsra, 55,8 százalékra ugrott – igaz, ezzel még mindig jóval elmaradunk az uniós átlagtól.
A 15-64 évesek között szintén több éves csúcsra, 62,9 százalékra nőtt az aktivitási ráta, ami azonban még mindig az egyik legalacsonyabb érték az Európai Unióban - Csehországban és Szlovéniában például 70 százalék ez a mutató, az EU-átlag pedig 74 százalék.
Javul a foglalkoztatottság is, de van még mit behozni
Szintén biztatóan alakul a foglalkoztatottak száma, amely 2010 eleje óta fokozatosan nő. Július és szeptember között már több mint 3 millió 823 ezer embernek volt munkája a 15-74 éves korosztályban, ami 2009 hasonló időszakának értékét is meghaladja 39 ezerrel - igaz, a 2008. július-szeptemberi adattól mintegy 100 ezerrel elmarad.
A munkanélküliek száma szintén csaknem folyamatosan mérséklődik év eleje óta - míg január és március között 498 ezren, idén július és szeptember között 466 ezren kerestek munkát mindhiába. Igaz, 2009 hasonló időszakában "csupán" 436 ezer volt az állástalanok száma, ami éves szinten még mindig jelentős, 6,8 százalékos növekedést jelez.
A munkanélküliség 10, 9 százalékot tett ki július-szeptemberben, ami érezhető javulás az év eleji 11,8 százalékos csúcshoz képest. A válság előtti szintek azonban egyelőre elérhetetlennek tűnnek - 2005 és 2008 között még 7-8, 2002 és 2004 között pedig 6-7 százalék között mozgott ez a mutató.
A munkanélküliek 54 százaléka már egy éve vagy annál régebben keresett állást 2010. július-szeptemberben, az állástalanság átlagos időtartama pedig 18,8 hónap volt, 2,4 hónappal több, mint egy évvel korábban.
Az MTI által megkérdezett elemzők abban egyetértenek, hogy az adatok jobbak lettek a vártnál - azt tekintve viszont már eltér a véleményük, hogy ez valóban trendfordulót jelez-e.
Nőnek az exportcégek, indulnak a beruházások
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatottak számának nagymértékű növekedése a fordulat egyértelmű jele. A munkahelyek számának emelkedése az exportorientált ipari cégeknél már erőteljesen megindult, és ez a trend a további hónapokban is fennmaradhat. Úgy véli, több meginduló beruházás is javította az adatokat, ráadásul egyelőre Németország felől semmi jele a gazdasági növekedés lassulásának.
Suppan az év egészére továbbra is 11 százalékos munkanélküliségi rátát vár, amely jövőre 10,5 százalékra csökkenhet véleménye szerint.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője már óvatosabban értékelte a folyamatokat a távirati irodának. Nagyobb jelentőséget tulajdonított például a szezonális munkák hatásának, mivel szerinte kérdéses, hogy a nagyon lassan beinduló gazdasági növekedés mennyire tudja ellensúlyozni ezek megszűnését a téli hónapokban.
Megjegyezte azt is, hogy a vállalatok a válság alatt kevesebb munkavállalót építettek le, mint amire számítani lehetett, inkább rövidített munkaidővel próbálták átvészelni a recessziót. Ezért a gazdasági kilábalás idején sem lesz akkora az extra munkaerő-kereslet, amely jelentősen javíthatná a munkanélküliségi rátát, tette hozzá.
Úgy véli, a következő hónapokban akár tovább is javulhat a munkanélküliségi ráta, a téli időszakban azonban újra emelkedhet. A szakember idén még 11,1 százalékos rátát vár, amely jövőre lassan csökkenhet, éves átlagban 10,5 százalékra.
W. B.
