Korábbi cikkünkben írtuk, hogy január végén Német Szilárd rezsibiztos, fideszes országgyűlési képviselő azt mondta, hogy a három éve elkezdett rezsicsökkentést az árszabályozás után immár piaci eszközökkel kell folytatni. A kormánypárti politikus szerint tehát a kormányzati intervenció helyett piaci alapú rezsicsökkenés jöhet majd, ami akár kétszámjegyű is lehet a jövőben.
A jövő minden valószínűséggel most érkezett el, ugyanis évek óta nem látott mértékben csökkent a TTF gázok világpiaci ára.
A földgáz szerepe a közvetlen energiafogyasztásban meghatározó nálunk. Hazánk a hivatalos statisztikák szerint ugyanis mintegy 52 százalékban függ az importált energiahordozóktól, ami az uniós 53,2 százalékos átlaghoz képest kedvezőbb arány.
Utánanéztünk, hogy az 2014. áprilisi gázárat érintő 6,5 százalékos utolsó rezsicsökkentés óta hogyan változott a fölgáz piaci ára a hazai fogyasztói földgázárakhoz képest, és hogy ez alapján mennyire lehet reális a kormányzat által meglebegtetett legalább 10 százalékos fogyasztói árcsökkenés.
A Világgazdaság szerint, piaci forrásokból értesülve, az orosz földgáz ezer köbméterenkénti ára nettó 200 dollárra zuhant idén januárra, amely tavaly szeptemberben még nettó 245 dollár volt. Ezzel az árzuhanással nyolc éve nem volt ilyen alacsony az orosz importgáz ára. Nem nehéz belátni, hogy egy ilyen, közel 20 százalékos mértékű világpiaci áresés jelentős muníciót adhat a rezsicsökkentés hazai folytatásának is.
Korábban írtunk arról is, hogy az előző rezsicsökkentési hullám esetében is a kormány egy kedvező világpiaci tendenciát használt ki. Ez a kedvező körülmény a 2008 után kialakuló intenzív verseny és mélyülő recesszió hatására alakult ki, ami után 15-20 százalékos árcsökkenés következett be a gáz és villamos energia piacán, tehát lényegében az a rezsicsökkentés is piaci alapú volt.
Tavaly szeptemberben Seszták Miklós, fejlesztési miniszter egy parlamenti írásbeli kérdésre válaszolva elmondta a rezsicsökkentés lehetőségeivel kapcsolatban, hogy a mérlegeléshez a régiónk szempontjából mérvadó TTF gázárak alakulását veszik figyelembe. Akkor, 2015 nyarán a TTF gázárak euróban magasabbak voltak, mint a megelőző év azonos időszakában, amire hivatkozva a rezsicsökkentés akkori lehetőségét cáfolta.
Érdemes megnézni, hogy a fejlesztési miniszter által hivatkozott TTF gázárak 2015 nyarán mennyivel voltak magasabbak, mint a megelőző év azonos időszakában. Az eex.com adatait tekintve valóban megállapítható, hogy az euróban számolt árak 2015 júliusában közel 18 százalékkal voltak magasabbak, mint a megelőző év azonos időszakában.
Az idei márciusi TTF gázárakat vizsgálva azonban jól látható, hogy március 23-án következett be az első jelentős csökkenés a gázárakban, ami 11,9 eurós ezer köbméterenkénti áron állt meg március 25-re, majd stagnált a hónap végéig. A csökkenő trend nem akadt meg azonban, hanem folytatódott április elején is.
A márciusi mélyrepülés ugyanis április 6-án érte el eddigi mélypontját, amikor is 11,34 euróra esett vissza a TTF gáz ezer köbméterenkénti ára. Ha az április 6-i árat összehasonlítjuk a megelőző év azonos időpontjával, akkor láthatjuk, hogy mintegy 50,2 százalékkal zuhantak a vizsgált gázárak, ami rendkívül jelentős mértékű változásnak számít a világpiacon.
A gázárak mérséklődése ezúttal tehát jóval nagyobb mértékű, mint a korábbi rezsicsökkentéskor volt, ami alapján elméletben lehetőség nyílhat a kormányzat által említett hazai földgázárak akár kétszámjegyű lenyomására is, szintén piaci tendenciák alapján.
- a hatósági áras hazai termelésű földgáz,
- a tárolóból értékesített földgáz, valamint
- a nem tárolóból értékesített import földgáz árából.
