Nem volt vita abban a kérdésben az OÉT pénteki ülésén, hogy szükség van-e továbbra is a minimális nyugdíjjárulék-megállapításra. A kérdés azért került napirendre, mert egy 1997-ben meghirdetett törvényi szabályozás szerint jövő év elejétől megszűnne a 2009-től pedig a résznyugdíj-konstrukció.
Egyelőre marad a minimál- és a résznyugdíj
A legfőbb érv az volt, hogy a mostani rendszerben a mindenkori nyugdíjminimumhoz (ez jelenleg 27130 Ft) viszonyítják a rokkantsági járadékokat, sőt a szociális támogatásokra való jogosultság és azok összege is ehhez igazodik. Ezért az egész rendszer működése kerülne veszélybe, amennyiben ezt hirtelen megszűnne.
Eredetileg az indokolta a megszüntetést, hogy a törvényhozók tíz évvel ezelőtt úgy becsülték: mostanra jön el az ideje a járulékfizetéssel arányos rendszerre való áttérésnek. Most azonban belátták, még mindig annyi munkavállaló után nem fizetik meg rendesen – többek között – a nyugdíjjárulékot, hogy leginkább ők kerülnének ezzel nehéz helyzetbe.
Az EU-ban is elfogadott
Az öregségi nyugdíjminimum jelenleg a hazai átlagnyugdíjak 40 százaléka. Az EU tagországok többségében egyébként a magyar rendszerhez hasonlóan biztosítanak valamiféle nyugdíjminimumot, bár számos esetben azt bizonyos szolgálati időhöz kötik. Az Országgyűlés által elfogadott 1997-es törvény szerint hazánkban 30-40 év szolgálathoz rendelik a minimális nyugdíjra való jogosultságot.
A résznyugdíj az eredeti törvény szerint 2009-től szűnt volna meg. Ez azt jelentette volna, hogy a jelenlegi 15 évről 20 évre hosszabbodott volna a minimális szolgálati idő. A résznyugdíj kifejezés onnan ered, hogy jelenleg a 15 és a 20 év közötti idővel rendelkezőknek nem jár nyugdíjminimum. A 15 év munkaviszonyt el nem érők számára pedig teljes egészében elvész a járulékfizetés. Ők tehát nem is jogosultak nyugdíjra.
Tiltakoznak a szigorítás ellen
Az előrehozott nyugdíjba vonulás feltételeinek szigorításával azonban egyáltalán nem értettek egyet a szakszervezetek képviselői. Szerintük a tavaly elfogadott új nyugdíjszámítási mód eleve csökkenti a nyugdíjakat, a kormány pedig most még tovább büntetné a hosszabb szolgálati időt letöltőket is.
A munkavállalók szerint emellett kifejezetten káros, ha apránként, részletekben módosítgatják a szabályokat. Egy átfogó nyugdíjreformra lenne szükség, mivel a mostani javaslat a bonus-malus számítási rendszerre egyes korosztályokat kifejezetten hátrányosan érint.
Csizmár Gábor, államtitkár a kormányoldal részéről azt hangsúlyozta: tarthatatlan az a helyzet, hogy az emberek 94 százaléka nyugdíjkorhatár előtt vonul vissza. A munkavállalók képviselői szerint ez a tarthatatlan munkahelyi viszonyok miatt van és teljesen érthető, hogy az emberek a bizonytalanság elől a biztos feltételeket nyújtó nyugdíjazásba menekülnek.
Körte Ildikó
