"Az elmúlt három évben a külföldi állásajánlatok száma stagnál, rendszerünkben havonta átlagosan100-130 ilyen pozíciót hirdettek meg az elmúlt 3 évben" – idézte a Profession.hu statisztikáit Zsédely Krisztián, az oldal értékesetési vezetője. – "2012-ben 70.000 álláskereső regisztrált nálunk, közülük meglepően sokan nyitottak a külföldi munkákra. Emiatt is nagyon fontosnak tarjuk, hogy minden állásajánlat egy minőség ellenőrzési folyamaton menjen keresztül, ezzel kiszűrve a csalókat" – tette hozzá.
A magas számú érdeklődő között az évi 1300-1600 ellenőrzött külföldi munkalehetőség mellett nem csoda, ha egy jellemzően apróhirdetésekben feladott, hamis, de hangzatos állásajánlat a sok intő jel ellenére is vonzónak tűnhet. Érdemes megfogadnunk Herczku Mónika, a Profession.hu karrier tanácsadójának tippjeit, mielőtt adatainkat vagy akár súlyos összegeket adnánk át az egyre kreatívabb módszereket alkalmazó csalóknak.
1. Figyeljünk a részletekre! Már a hirdetés külalakja is árulkodó lehet. Az ismétlődő helyesírási hibák, vagy a rossz felbontású céglogó általában amatőr csalókat jelez.
2. Ne küldjünk CV-t privát e-mail címre! Ha a jelentkezést Gmail, Freemail, vagy más privát címre kérik, rendüljön meg a bizalmunk, hiszen minden komolyabb cég legalább saját céges e-mailcímet használ, még ha nincs is honlapja.
3. Ne higgyünk a szemünknek! Ha a meghirdetett pozíció piaci értékénél 30-50 százalékkal magasabb összeget kínálnak, kezeljük fenntartással. Bármennyire is szeretnénk, nem reális az otthonról végezhető adminisztratív munka havi nettó 200000 forintos fizetésért.
4. Soha ne utaljunk "regisztrációs díjat"! Az EU-ban az állásközvetítők nem kérhetnek pénzt munkaközvetítésért, még regisztrációs díjat sem. Tehát az olyan utalások, mint a "fizessen 5000 Ft-ot és küldünk információt" vagy "válaszborítékért tájékoztatjuk", esetleg "szállásdíj előleg" kétség kívül valótlan külföldi munkalehetőséget jeleznek.
A Facebookon erre már egy önkéntes csoport is szerveződött, a tagok rámutatnak például, hogy az "összetett irodai munka" valójában hálózatépítést takar, vagy az adott külföldi munkalehetőséget már jó egy éve adták fel.
5. Mérjük fel leendő munkaadónk igényeit! Gyanús az a "remek" külföldi munkalehetőség is, amelyhez nem kérnek képzettséget, szaktudást, vagy nyelvtudást. Nyelvtudás nélkül teljesen kiszolgáltatottak lennénk külföldön, végzettséget és szakmai tapasztalatot nem igénylő pozíciók pedig csak a gyakornokok és pályakezdők esetében indokoltak.
Ha a "jelentkezés egész alakos fényképpel" feltétellel találkoznunk gondolkodjunk el, vajon mit kell a munkaköri leírásban foglaltakon túl, vagy a helyett teljesítenie a jelentkezőknek?
6. Kutassunk több platformon! Ha tudjuk a cég nevét, feltétlenül keressünk rá. A cég honlapja vagy Facebook oldala segíthet, általában ellenőrizhetjük, van-e épp üresedés náluk. Előfordul, hogy a cég hirdetésével versenytársainak üzen, a bővülés látszatát keltve, de valójában nincs is felvétel. Újabb árulkodó jel, ha az oldalon nincs telefonszám. Nézzük át a vállalatról szóló híreket, egyéb találatokat is.
7. Menjünk biztosra, keressünk munkát online álláskereső portálon! Az erre szakosodott, igényes online portálok cégpolitikájának része, hogy eleve nem kerülhetnek fel fizetős regisztrációhoz kötött hirdetések. Gyanú esetén a felhasználók panaszait minden esetben kivizsgálják; első lépésként a cégek pontosíthatják a félrevezető megfogalmazást, további panasz esetén leveszik az ajánlatot. E mellett a Profession.hu portál új fejlesztése, hogy az álláskeresők a hirdetés kapcsán online is jelezhetik észrevételeiket, tehát esetleges panaszukról azonnal értesül a hirdető.
A szándékos félrevezetés mellett természetesen előfordulnak olyan esetek is, amikor csak hanyagság miatt fordítunk felesleges időt a jelentkezésre. Mindig ellenőrizzük a feladás időpontját, mert a kisebb munkakereső oldalakon gyakran több hónapos hirdetésekkel találkozhatunk. Ilyen felületeken egyeztessük a feladott szöveg tartalmát is a keresési paramétereinkkel, ezzel is elkerülve a rendszer hibáiból adódó félreértéseket.
mfor.hu
