Orbán Viktor a február 7-i évértékelő beszédében a kormányzás sikerei között említette a nettó bérek emelkedését is, mely elmondása szerint - amely a KSH december 16-án közzétett adataira épül - az egy gyermekesek esetében 8,1 százalék, a két gyermekeseknél 16 százalék, a három- vagy többgyermekesek esetében pedig 23,3 százalék. Ennek apropóján megvizsgáltuk, hogy ha 2010-hez nézve vizsgáljuk meg a 2011-es, valamint a 2012-es nettó béreket, akkor a gyermekeseknél a különböző bérkategóriáknál milyen mértékű változás történt a hazavitt összegeknél.
Egy- és kétgyermekesek változásai
Ha az egyes bérkategóriákban megnézzük a változásokat, akkor látható, hogy 2011-ben, az egykulcsos adó bevezetésének évében az előző évhez képest egy gyermek esetén az alacsonyabb bruttó béreknél a legmagasabb növekedés is 7,8 százalékos volt, miközben az igazán magas keresetűeknél jelentős, akár 30 százalékos nettó emelkedés is történt. A nettó béreket egyébként nagyban befolyásolta az, hogy az 5 millió forintos összevont adóalap alatt fizetendő 17 százalékos személyi jövedelemadó kulcs egy százalékponttal csökkent az egykulcsos adó bevezetésével párhuzamosan. Ezt azonban – különösen a gyermektelenek esetében volt ez érezhetőbb – a nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra történő emelése ellensúlyozta. Valamint a nettó növekedésének szempontjából az egy és két gyermeket nevelők esetében fontos változás volt, hogy 2010-zel ellentétben 2011-ben már ők is jogosulttá váltak a családi adókedvezményre, mely esetükben havonta és eltartottakként 62 500 forint volt, így a bruttó 108 ezer forint alatt keresők gyakorlatilag nem fizettek adót.
Az, hogy bruttó 200 ezer forint feletti sávban kisebb mértékben emelkedett a nettó, azzal magyarázható, hogy a maximális adójóváírást, melynek mértéke havi 12 100 forint volt, csak bruttó 180 ezer forintos fizetésig lehetett kihasználni. Az igazán magas fizetéseknél a nagymértékű nettó emelkedés egyértelműen az egykulcsos adó bevezetésével magyarázható, hiszen itt a 32 százalékos korábbi szja-kulcs megfeleződött azzal, hogy 16 százalékra csökkent. Két gyereknél is egyébként hasonló tendenciát követ a nettó bérek változása; a nagyobb mértékű emelkedéshez itt a gyerekek száma miatt magasabb gyermekkedvezmény járult hozzá, mivel 2011-ben már nemcsak a három-, vagy többgyermekesek vehették igénybe, hanem az egy, illetve két gyermeket nevelők is.
Az alábbi táblázatunkban összefoglaltuk az általunk megvizsgált bérkategóriákhoz tartózó nettó béreket a különböző években, valamint azok 2010-es évhez mért változásait.
Táblázatunk utolsó három sorában azokat az eseteket tüntettük fel, amikor két kereső van a családban, a változások azonban kedvezőtlenebbül alakultak, mint ha egy keresőre számoltunk, hiszen 2011-ben két 100 ezer forintos bérnél mindössze 2,5 százalékkal volt több, amiből gazdálkodhatott a család, és ugyanez volt érvényes akkor is, ha két gyermek van a családban. A két keresővel rendelkező alacsonyabb keresetű családok esetében az egyik félnél a csökkentett összegű adójóváírást még kompenzálja a családi adókedvezmény, így még több a nettó, a másik félre viszont már nem jut a családi adókedvezményből (két gyereknél valamennyi jut), így az ő nettója lényegesen alacsonyabb lett, ami miatt kettőjük keresete csak minimálisan tudott emelkedni (2012-ben már csökkent is).
Orbán ugyan 2011-re – pontosabban, mint az a KSH oldaláról kiderült, az első háromnegyedévre - vonatkozó változásokat közölt az évértékelőjében, mi egyúttal megnéztük, hogy ha 2010-hez viszonyítjuk a 2012-es nettó béreket, hogy módosulnak azok. Ami meglepő, hogy a 2012-ben érvénybe lépő változások egyes bérkategóriáknál a két évvel korábbi szinthez képest is csökkenő nettót eredményeznek. Az idei évtől kezdve ugyanis teljesen megszűnt a havi 12 ezer forintos adójóváírás, ami elsősorban az alacsonykeresetűeket érinti hátrányosan. Ahogy a táblázatból is kiderül, és az alábbi grafikonunkon is jól látható, egy 100 ezer forintból egy gyermeket eltartó dolgozó 1,3 százalékkal alacsonyabb összeget visz haza idén, mint két évvel ezelőtt. A legrosszabbul viszont az egy gyermeket nevelő, fejenként 100 ezer forint bruttót kereső családok jártak, hiszen ők közel 8 százalékkal kénytelenek kevesebb pénzből gazdálkodni, mint tették azt 2010-ben. Két gyermeknél kisebb mértékű nettó emelkedés történik idén, de ez a tavalyi évhez képest kevesebb a 300 ezer forintos bruttó bér alatt keresők esetében. Ha két kereső van a családban, és mindketten 100 ezerért dolgoznak havonta, ők is 1,3 százalékkal kevesebbet vihetnek haza idén, mint 2010-ben.
Összességében pedig elmondható, hogy az Orbán Viktor által említett 8, illetve 16 százalékos nettó bérnövekedés átlagban úgy jött ki, hogy az alacsonyabb keresetűek kisebb mértékű nettó béremelkedését kompenzálja a sokat keresők több mint 30 százalékos nettó növekedése. Mivel az infláció 2010-ben 4,9, 2011-ben pedig 3,9 százalék volt, könnyen találtunk olyan bérkategóriát, ahol a változás még az infláció mértékét sem érte el, ami a reálkeresetek csökkenését jelenti.
Ha három, vagy több gyerek van a családban
Az adóváltozások az alacsony keresetű három-, vagy többgyermekesek esetében talán még kedvezőtlenebb hatással jártak. A három gyermeket nevelő, átlagnál kevesebbért dolgozóknál fél százalékos bércsökkenés történt, de ugyanezzel kellett szembesülniük 2011-ben az öt gyermeket nevelőknek is. Mindkét esetben a járulékváltozások eredményezték ezt a változás, hiszen 2011-ben a nyugdíjjárulék 9,5-ről 10 százalékra emelkedett, 2012-től pedig az egészségbiztosítási járulék emelkedett egy százalékkal. A magasabb bruttóért dolgozóknál ezekben az esetekben jelentősebb mértékű nettó béremelkedés történt a családi adókedvezményeknek és az egykulcsos adó bevezetésének köszönhetően. Előbbit az alacsonyabb keresetűek is természetesen igénybe vehetik, mivel azonban nincs annyi fizetendő adójuk, nem tudják ezt teljesen kihasználni, ráadásul már 2011 előtt is kaptak gyermekenként 4000 forint kedvezményt.
Ha két keresőre vizsgáljuk meg a változásokat, kiderül, hogy az átlag alatti, 100 ezer forintért dolgozók a két fizetésből tavaly mindössze 3,4 százalékkal, idén pedig 2010-hez képest 2,2 százalékkal visznek haza többet, vagyis esetükben is a 2012-től életbe lépő változások a tavalyi évhez képest csökkenést eredményeztek. Ha azt nézzük, hogy kik tapasztalhatták meg az Orbán által említett 23,3 százalékot, akkor azt kell látni, hogy ez csak a bruttó 300 ezer forint feletti béreknél valósul meg. Tehát itt is az igazán magas keresetűek több mint 50 százalékos nettó emelkedése húzza fel a statisztikai adatot, hiszen bérkategóriánként nagyon széles tartományban mozog a változás aránya.
Székely Sarolta
mfor.hu
